Megmenthetjük-e a szívünket?

A szív- és érrendszeri megbetegedések miatt következik be a legtöbb haláleset mind Ukrajnában, mind világszerte. Kárpátalján 631 ezer veszélyeztetett szerepel a nyilvántartásban. Régiónk egyike azon nyolc megyének, mely részt vesz a Világbank „Egészségvédelem az emberek szolgálatában” elnevezésű projektjében. Mit takar ez, s mennyire gyakoriak vidékünkön a szívszorító esetek? – kérdezte a KISZó Roman Szoszkidát, a megyei kardiológiai gondozó főorvosát.

– A Világbankkal kötött megállapodás 2015-ben született. A betegek száma egyelőre nem csökkent. Miben nyilvánul meg a projekt haszna?

– A program a szív- és érrendszeri betegségek megelőzését, az érintett páciensek minél gyorsabb és magasabb színvonalú ellátását, a kardiológiai okok miatti halálozás és rokkantság csökkentését célozta meg. Erre 6 millió 529 ezer 600 dollárt ítélt meg a Világbank, ehhez 729 ezer 500 dollárt adnak a helyi költségvetések. A kardiológiai betegek hatékony gyógyításához több feltétel szükséges: a páciensnek tudnia kell, hová, kihez fordulhat panaszával, a gyorssegélynek ismernie kell azokat az egészségügyi intézményeket, ahol biztosítják a megfelelő ellátást. Vidékünkön egyelőre csupán a megyei kardiológián elérhető a 24 órás reperfúziós, érthetőbben: érelzáródás esetén a véráramlást helyreállító kezelés, amit infarktus esetén minél hamarább el kell kezdeni. Emiatt a hegyvidéki járásokban élők hátrányban vannak és sokkal rosszabbak a gyógyulási esélyeik. A nemzetközi programnak köszönhetően hamarosan a Huszti Járási Kórházban is lehetőség nyílik a művelet elvégzésére, s reméljük, a mostaninál sokkal operatívabb ellátás révén sikerül sok életet megmenteni.

– Milyen újításra került sor eddig?

– Beszereztünk 22 korszerűen felszerelt Citroen Jumper mentőautót, a gondozó számára egy echocardioszkópiás készüléket, mellyel eddig 1422 beavatkozást végezetünk el, két angiográfiás készüléket, a családorvosi rendelők számára 200 vércukormérőt. 5 sebész külföldi gyakorlaton, 1206 szakorvos ukrajnai továbbképzésen vett részt. Felújításra került a megyei gondozó és a Huszti Járási Kórház több osztálya, hogy csak a legfontosabbakat említsem.

– Mely elváltozás okozza a legtöbb problémát?

– A kardiovaszkuláris kórok több áldozatot szednek, mint valamennyi más halálok együttesen. A szívhalálozások nagy része hirtelen infarktus következménye. S bár minden eszközzel rendelkezünk ahhoz, hogy megmentsük a pácienst, ez elsősorban azért nem sikerül, mert mint említettem, a betegek nem kapják meg idejében – az első 3–6 órában – a megfelelő ellátást, nincs megszervezve a kórházba szállításuk. Tavaly ezer esetet regisztráltak a szakemberek, de életmentő értágító sztentes beültetésre – melyet évek óta végzünk Ungváron – csupán töredéküknél került sor, holott hetven százalékuknak szüksége lett volna rá.

– Hány embert érintenek a kardiológiai problémák vidékünkön?

– Jelenleg 631 ezer ember szerepel a nyilvántartásban. Tavaly nyolc és fél ezer életet követeltek ezek az elváltozások, világszerte évi mintegy 17 millió ember halálát okozták. Ez az iparilag fejlett országokban a halálozási lista első helyét jelenti a végzetes kimenetel 30 százalékával, a közép- és kelet-európai régióban ez az arány 50 százalék fölött van. Különösen magas a fiatal férfiak infarktus-halálozásának aránya. Kárpátalján 300 ezren szenvednek magas vérnyomásban és 250 ezren szívisémiában.

– A kardiológiai eljárások folyamatosan fejlődnek, nem kis költséget fordítanak korszerűsítésre, miért nem sikerül mégsem csökkenteni a szívbetegek számát?

– Mert mi már csak a következményeket gyógyítjuk. Jelentős változást csak a hatékony megelőzés, az életmódváltás hozhat. Azoknál a nemdohányzóknál például, akik rendszeresen esznek gyümölcsöt, legalább hetente háromszor testmozgást végeznek, és megisznak naponta egy kevés alkoholt, 80 százalékkal csökken a szívroham esélye.

Magyar Tímea

Forrás:

KISZó

Post Author: KISZó