„Képesek vagyunk rá. Képes vagyok rá”

Amikor egy beteg megkapja a diagnózist, és kiderül, hogy a rákkal kell megküzdenie, a legtöbb esetben azonnal kétségbeesik. Pedig ma már nem jelent halálos ítéletet a kór. A megfelelően kiválasztott, és idejében megkezdett terápia megmentheti a páciens életét. A rákellenes világnap idei jelszava a „Képesek vagyunk rá. Képes vagyok rá”, hogy mindenki felfedezhesse, tehet a rákbetegség ellen, például mozgással.

– Ukrajnában a szív- és érrendszeri betegségek után a daganatos megbetegedés a leggyakoribb halálok. Minden ötvenedik ukrajnai lakos valamilyen onkológiai elváltozásban szenved. Az elmúlt tíz évben folyamatosan gyarapszik a daganatos betegek száma – tavaly száznegyvenháromezer új esetet diagnosztizáltak –, s kilencvenezren nem tudtak megbirkózni a kórral. Az érintettek egyharmada munkaképes korú. Jelenleg egymillió ember él ezzel a diagnózissal az országban – mondja Ljubov Zsolugyeva, a megyei onkológiai gondozó főorvoshelyettese.

Kárpátalján évente három és fél ezer új esetet regisztrálnak, jelenleg tizennyolc és fél ezer személy áll a nyilvántartásban, mondta el lapunknak a szakember, aki szerint az a legbosszantóbb, hogy minden negyedik-ötödik elváltozást a végső stádiumban fedeznek fel, holott a rákban elhunytak fele megmenthető lenne, ha a daganatot idejében felismernék. Ehhez viszont arra lenne szükség, hogy mindenki elmenjen a megfelelő szűrővizsgálatokra, melyek sokszor életet menthetnek.

A leggyakoribb rákfajták férfiaknál még mindig a tüdő-, a prosztata-, a bőr-, a vastagbél-, nőknél a mell-, a bőr- és a méhrák.

– A legnagyobb problémát az alulinformáltság, a negatív sztereotípiák okozzák. Holott, például egy agyvérzés sokkal súlyosabb és veszélyesebb lehet, mint egy korai stádiumban felismert rosszindulatú daganat. Az orvoslás mai szintjén az első és második stádiumba sorolható daganatok 95 százaléka sikeresen gyógyítható. Arról nem is beszélve, hogy a felfedezett elváltozások java része jóindulatú. A tapasztalatok viszont azt mutatják, hogy mind a nők, mind a férfiak csak akkor fordulnak orvoshoz, ha már elviselhetetlen fájdalmaik vannak, vagy pedig családtagjaik unszolására, amikor antiszociálissá válnak szűkebb környezetükben. Pontosan e rossz beidegződést kellene leküzdeni – s ebben nagy szerep hárul a médiára is – ahhoz, hogy jelentősen visszaszoríthatóvá váljék a rákos megbetegedések száma, véli Ljubov Zsolugyeva, majd hozzáteszi, hogy míg a dohányzás és a helytelen táplálkozás szerepe viszonylag közismert, azonban a mozgásszegény életmód hátrányai már sokkal kevésbé. Pedig a mozgás, a Nemzetközi Rákkutató Ügynökség szerint, minimum 30 százalékos arányban játszik szerepet a daganatok kialakulásának megelőzésében.

– A prevenciós jelentőségén túl egyre több bizonyíték mutatja, hogy a fizikai aktivitásnak nagy szerepe van a betegek gyógyulásában, és nemcsak a kezelés esetleges mellékhatásainak enyhítésében. Orvosi kutatásokból tudjuk, hogy például a mellrák kiújulásának és az érintett beteg elhalálozásának esélyét 40 százalékkal csökkenti az előírt mennyiségű mozgás! Mindennap tízezer lépést kellene megtenni, ami nagyjából 6,5 kilométert jelent. Nem biztos, hogy ez elsőre mindenkinek sikerülni fog, de tudatosítani kell, hogy az ember már azzal is sokat tesz az egészségéért, ha kicsit aktívabb életet él. Nem kell óriási dolgokra gondolni:

odahaza rendszeresen végezzen tornagyakorlatokat, ne üljön feltétlenül buszra, esetleg szálljon le két megállóval előbb, aki ülő foglalkozást végez, tegyen meg valamennyi utat a munkahelyéig gyalog.

Emellett nőknek 40 éves kor felett ajánlott az éves mammológiai, férfiaknak az urológiai vizsgálat, hangsúlyozza a szakember.

 

Magyar Tímea

Forrás:

KISZó

Share on FacebookShare on Google+Tweet about this on TwitterShare on LinkedInPrint this page

Post Author: KISZó