Hol van a történelmi igazságosság?

A lengyel törvényhozás nemrég elfogadta, Andrzej Duda elnök pedig aláírta azt a módosító jogszabályt, ami bűncselekménynek tekinti, ha valaki ukrán nemzeti érzelműeknek állítja be a lengyeleket lemészárló OUN és az UPA felkelőit. Akik vitatják ezt a tényt, büntetőjogi elbírálás alá eshetnek. Az ukrán vezetés alaposan kiakadt a hír hallatán. Petro Porosenko is megszólalt az ügyben, aki szerint a történelmi igazságosság érdekében párbeszédet kell folytatni.
De vajon mi is történt pontosan akkoriban? – érdeklődtünk Csala Róbertnél, az Ungvári Dayka Gábor Középiskola történelem- és földrajztanárától.

– Milyen szervezet volt az UPA?

– Az UPA (Ukrán Felkelő Hadsereg) az 1929-ben alakult OUN (Ukrán Nacionalisták Szervezete) fegyveres szárnya volt, amelynek fő célja a független ukrán nemzetállam létrehozása volt. Ennek érdekében harcba szállt a megszálló német csapatokkal, a szovjet partizánokkal és a lengyel földalatti mozgalommal. Alapítója Tarasz Bulba-Borovec volt, de 1943-tól Roman Suhevics vette át a főparancsnokságot. A két világháború között fő bázisát az akkoriban Lengyelországhoz tartozó Kelet-Galíciában építette ki, legfőbb ellenségüknek a bolsevikokat, illetve a lengyeleket kiáltották ki. Főként partizánakciókra rendezkedtek be a mocsaras-erdős területeken. Legnagyobb létszámát 1944 tavaszán érte el, amikor egyidejűleg 25–30 ezer katona volt a kötelékében.

– Milyen rémtetteket követtek el a lengyelekkel szemben?

– 1943-44-ben volt az úgynevezett volhíniai mészárlás. Ekkor az UPA katonái több tízezer lengyel nemzetiségű civilt gyilkoltak le. Rendszeres támadásokat intéztek a lengyel falvak ellen, ahol válogatás nélkül ölték meg az embereket.

– Miben különbözik a témával kapcsolatban a lengyel, illetve az ukrán történészek véleménye?

– Az UPA mozgatórugóit tekintve az egyik csoportba azok a lengyel kutatók tartoznak, aki szerint az OUN megalakulásától kezdve a „lengyel kérdés” radikális megoldását tűzte ki célul. Ennek megfelelően, amikor adva volt a lehetőség, végrehajtották az etnikai tisztogatásokat, s emiatt az UPA nem a függetlenségért harcoló szervezet, hanem védtelen civileket gyilkoló gépezet volt. Az ukrán szerzők egy része áthárítja a felelősséget a két világháború közötti hátrányos lengyel kisebbségpolitikára. Míg az ukrán nacionalistákhoz közel álló kutatók szerint a tömeggyilkosságok a lengyelek téves helyzetfelismerésének voltak köszönhetők – azaz a rossz oldalt választották, s a németekben vagy a szovjet partizánokban kerestek szövetségest.

– Milyen hatással lehet ez az ukrán-lengyel viszonyra?

– A két ország között már évek óta feszült a helyzet a volhíniai mészárlás eltérő megítélése miatt, s a nemrég elfogadott jogszabály-módosítás tovább ronthat a kapcsolatokon. Amíg nem lesz egyetértés ebben a vitás történelmi kérdésben, valószínűleg további konfliktusokra kell számítani.

Molnár Csaba

Forrás:

KISZó

Share on FacebookShare on Google+Tweet about this on TwitterShare on LinkedInPrint this page

Post Author: KISZó