Egy elmaradt minisztériumi konzultáció margójára

A magyar kisebbség képviselői közölték, hogy nem vesznek részt az oktatás nyelvéről február 14-ére tervezett konzultációkon – jelentette ki Lilija Hrinevics ukrán oktatási miniszter a kormány szerdai ülésén. Mint Hrinevics jelezte, a kisebbség képviselőivel tervezett találkozó az oktatási törvény nyelvi normájával összefüggő válságból kivezető utak keresését szolgálta volna. „Konzultációt folytatunk a magyar közösséggel. Már voltak találkozók Beregszászban, Ungváron és Kijevben. A következő, kulcsfontosságú fordulóra február 14-én került volna sor.”
Miért is maradt el valójában a tervezett találkozó? – kért kommentárt dr. Zubánics Lászlótól, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) elnökétől a szervezet sajtószolgálata.

– A múlt héten Ungváron sorra kerülő ukrán-magyar külügyminiszter-helyettesi találkozón a felek megállapodtak arról, „hogy a kárpátaljai magyar közösség vezetői február 14-én tárgyalásokat kezdenek Kijevben Lilija Hrinevics oktatási miniszterrel az ukrán parlament által szeptemberben elfogadott oktatási törvény alkalmazásáról” (MTI). A találkozó előkészítésével kapcsolatban 2018. február 9-én Pavlo Hobzev miniszterhelyettes aláírásával meghívó érkezett a címünkre, amelyben felkérték az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetséget, hogy delegáljon szakembereket az Oktatási és Tudományos Minisztériumban február 14-én sorra kerülő konzultációra, „amelyen Ukrajna őshonos nemzetei, illetve nemzeti kisebbségeinek képviselői megvitatják Ukrajna „Az általános középfokú oktatásról” szóló törvénytervezetének megfelelő cikkelyét, amely az oktatás nyelvével foglalkozik (a cikkely tervezetét mellékeljük)”. Mint a fentiekből is látszik, a tanácskozás napirendjén nem a már elfogadott oktatási törvény 7. cikkelye, vagy a Velencei Bizottságnak ezzel kapcsolatban megfogalmazott ajánlásai szerepeltek (volna), hanem egy „hivatalosan még nem létező” törvénytervezet (annak is egyetlen cikkelye), amelyet a minisztérium valamikor tavasszal készül beterjeszteni parlamenti megvitatásra.

A miniszterhelyettesnek megküldött hivatalos levelünkben jeleztük, hogy a rendelkezésre álló egyetlen munkanap nem teszi lehetővé, hogy szakértői szinten felkészüljünk egy teljesen új törvénytervezet megvitatására, ennek ellenére üdvözöljük a kezdeményezést.

Ami a megküldött törvénycikkelyt illeti, írásban számos kritikai megjegyzést megküldtünk, lévén, hogy „Az általános középfokú oktatásról” szóló törvénytervezet kiragadott passzusa továbbra is figyelmen kívül hagyja mindazokat a megjegyzéseket és ajánlásokat, amelyeket „Az oktatásról” szóló törvény 7. cikkelye kapcsán megfogalmaztunk, s amelyek továbbra is aktuálisak. Ezek az alábbiak:
– megfosztják az állampolgárt az oktatás nyelve szabad megválasztásának jogától;
– felszámolják az állampolgárok azon alkotmányos garanciáit, amelyek lehetővé teszik az oktatás valamennyi szintjének anyanyelven történő elvégzését, hiszen a kisebbségi nyelveken való oktatás a jövőben csupán a kommunális tulajdonú oktatási intézmények, s csupán az óvodai és elemi oktatás szintjén valósítható meg, ott is kizárólag az államnyelv mellett;
– felszámolják az anyanyelven történő oktatás intézményi alapjait, lévén, hogy a jövőben az anyanyelven történő oktatás (az óvodai és elemi oktatás szintjén) nem a nemzeti kisebbségek nyelvén oktató intézményekben zajlik, hanem a törvénynek megfelelően létrehozott külön osztályokban;
– megfosztják a magán oktatási intézmények tulajdonosait azon joguktól, hogy megjelöljék az oktatási folyamat nyelvén.

A fentieken túl, Ukrajna „Az oktatásról” szóló törvénye 7. cikkelye, illetve a minisztérium által megküldött tervezet nyelvi cikkelye alapján számos állami kötelezettségvállalás is megszűnik majd. Igy a kis létszámú osztályok létrehozásával kapcsolatos normatívák biztosítása, egy, vagy több regionális nyelv oktatásának biztosítása valamennyi középfokú oktatási intézményben, a külső független tudásfelmérés tesztfeladatainak a regionális, vagy kisebbségi nyelvekre történő lefordítása, a pedagógus-továbbképzés biztosítása.

A megvitatásra javasolt nyelvi cikkely tervezete azt mutatja, hogy annak kidolgozói továbbra is figyelmen kívül hagyják Ukrajna nemzetközi kötelezettségvállalásait, így az Európa Tanács által elfogadott és Ukrajna által is ratifikált, a nemzeti kisebbségek védelméről szóló Keretegyezményt, a Regionális vagy kisebbségi nyelvek európai Chartáját, az állampolgári és politikai jogokról szóló nemzetközi megállapodást (26–28. cikkely), az ENSZ-nek a gyermekek jogairól szóló konvencióját (2., 17., 30. cikkely), az Ukrajna és az Európai Unió közötti társulásról szóló megállapodása (4. cikkely 2. szakasz, e) bekezdés). A megküldött tervezet azt is alátámasztja, hogy Ukrajna nem kívánja alkalmazni a Velencei Bizottság által megküldött ajánlásokat, így a nyelvi alapon történő diszkrimináció megengedhetetlen voltáról (45-48. és 106-115. pontok); a meglévő jogok szűkítésének tilalmáról (88-95. pont); mindazon kötelezettségvállalások teljesítéséről, amelyek a nemzeti kisebbségek önmegvalósítását szolgálják a teljes körű kisebbségi nyelvű intézményrendszer fenntartásával, illetve azon intézmények révén, amelyek azok kulturális örökségének részét képezik (97-105. pont).

Az említett hiányosságok tükrében kicsit furcsának tűnik, hogy a minisztérium egy pontban mégis csak hajlik a „velencei ajánlások” alkalmazására, ez a magántulajdonú oktatási intézmények nyelvválasztási korlátozásának feloldását érinti. Azonban itt is találunk megszorításokat, hiszen ezek az intézmények nem kaphatnak nyilvános forrásból («публічні кошти») származó támogatásokat, illetve kötelesek biztosítani diákjaik számára az államnyelvnek az általános középfokú oktatás standartjában előírt szintű elsajátítását. Mindez azért furcsa, mert az ukrán törvényalkotás számára a nyilvános forrás fogalma mindmáig ismeretlen, akárcsak a „korporatív” tulajdon is, amelyeket valószínűleg nem ezzel a törvénnyel kellene bevezetni a jogrendbe. A sort tovább bővíti az a körülmény, hogy ezeket a kötelezettségeket a törvényalkotó kizárólag a kisebbségi nyelveken oktató intézmények számára írják elő.
Ez azonban csak a jéghegy csúcsa lehet, hiszen nem ismerjük a törvénytervezet teljes szövegét. Ahhoz, hogy a kisebbségi szervezetek érdemben (jogi és pedagógiai szempontokat is figyelembe véve) be tudjanak kapcsolódni a tervezett társadalmi megvitatásba, szükséges, hogy megkapják a tervezet teljes szövegét, illetve számukra megfelelő időintervallumot biztosítsanak a javaslatok megfogalmazására. Ellenkező esetben a tervezett konzultáció mindösszesen egyszerű porhintésnek tekinthető.

Summa summárum: a fentiekből kiindulva a minisztériumi illetékeseknek a konzultáció első körének témája nem egy teljesen új törvénytervezet napirendre tűzése kell, hogy legyen, hanem a Velencei Bizottság ajánlásainak 125. pontja, amely szerint mihamarabb módosításokat kell eszközölni „Az oktatásról” szóló törvény 7. cikkelyében, annak tartalmát kiegyensúlyozottabb, s jóval egyértelműbb szövegre kell cserélni.

Forrás:

Fotó: Reviczky Zsolt

Post Author: KISZó