Milyen vizet fogyasztunk?

Az 1992-ben Rio de Janeiroban megrendezett nemzetközi környezetvédelmi konferencián kezdeményezték a víz világnapjának méltatását. Ennek hatására az ENSZ felhívta a kormányok, szervezetek és magánszemélyek figyelmét az életadó folyadék fontosságára. Cél, hogy óvjuk, védjük a Föld egyre apadó édesvízkészletét. Mi a helyzet Kárpátalján? – kérdezte a KISZó Albert Ágnest, a megyei környezetvédelmi főosztály osztályvezető-helyettesét.

– Rengeteg folyóval, forrással megáldott vidéken élünk, ahol aligha lehet gond a H2O-val.
– Kárpátalja valóban az ország édesvízben leggazdagabb régióinak egyike. Itt 19 723 kilométer hosszan 9426 folyó, patak, csermely kanyarog. A mélyebb talajrétegekben lévő ivóvíz-tartalékok a geológiai mérések szerint napi 1,1 millió köbméter kitermelését teszik lehetővé. Ez a mennyiség bőven elegendő a kárpátaljaiak biztonságos ellátásához. A gondot az jelenti, hogy a készletek nagyon egyenlőtlenül oszlanak el. Míg a Beregszászi járásban napi közel félmillió köbméter nyerhető, az Ung-vidéken 150 ezernél alig több. A hegyvidéki településeken még rosszabbak az állapotok.

– Ezek szerint nem ideális a helyzet.

– Ha egy szóval kellene jellemezni Kárpátalja ivóvízellátását, csak annyit mondhatok: katasztrofális.

Ez nemcsak vidékünkre, hanem az egész Ukrajnára érvényes. Az ivóvíz minősége terén az ország világviszonylatban a 95. helyre lett besorolva. A világméretű összehasonlításban figyelembe veszik a kutakból nyert és a csapokból származó vizet, a folyók, patakok állapotát és a derítőművek hatékonyságát. A szomszédos országok messze jobb helyen állnak, de még Moldova és Kirgizisztán is megelőz minket.

– Tehát ne fogyasszunk vezetékes ivóvizet?

– Ami itt a csapokból folyik, azt csak hosszas forralás után szabad lenyelni. Tudni kell, hogy az általunk fogyasztott ivóvíz minőségi kritériumait még a Brezsnyev-érában határozták meg.

A csővezetékeken továbbított valami immár több mint tíz éve nem felel meg semmilyen nemzetközi normatívának. A minőség fokozatosan romlik. 32 mérőállomásunkon ezt nap mint nap tapasztaljuk. Kárpátalján ennyi helyen van vezetékes vízszolgáltatás. A hálózat elavult, mindennaposak a csőtörések. Ezek során rengeteg szennyezőanyag kerül a rendszerbe, s végül a poharakba.

– Ennyire rosszul működnek a kárpátaljai szolgáltatók?
– Jellemző az itt uralkodó állapotokra, hogy mi még mindig klórt használunk az ivóvíz tisztítására, holott az országok zömében több mint két évtizede ezt megtiltották. A klórozott víz fogyasztása ugyanis fokozza a szívbetegségek kockázatát, felborítja az anyagcserénket, előidézi a magas vérnyomást, és még rákkeltő hatása is van.

A tudósok állítják, hogy a klórral kezelt víz nem való emberi fogyasztásra. A tudomány álláspontja szerint ilyet nem szabad inni, mert olyan, mintha időzített bombát vinnénk be a szervezetünkbe.

Szomszédainknál például környezetbarát és egészségre ártalmatlan ultraibolya-sugarakkal és ózonnal kezelik a vezetékekbe kerülő H2O-t.

Balogh Csaba

Forrás:

KISZó

Post Author: KISZó