Mi kell a boldogsághoz?

A boldogság keresése az emberi lét egyik alapvető célja. De vajon honnan, miből ered, s miért olyan nehéz elérni? – ennek próbáltunk utánajárni a boldogság világnapja kapcsán. A KISZó Kacsur Viktória pszichológust kérdezte Szempont rovatában.

– A minap 156 országot górcső alá véve megvizsgálták az adott államban élők boldogságának mértékét. Ennek alapján Ukrajna a 138. helyre került…
– Mert a felmérést végzők elsősorban az élettartam, a szociális támogatottság, szóval a gazdasági mutatók szempontjából közelítették meg a kérdést. Azonban mint a legtöbb alapvető emberi érzelemnek, a boldogságnak is számtalan biológiai, pszichológiai, vallási és filozófiai megközelítése létezik, amelyek megkísérlik definiálni magát a boldogságot, illetve iránymutatást adni arra, hogy érhetjük el. Azt kell hogy mondjam, mivel minden ember számára mást jelent ez az állapot, épp ezért pontos vagy mindenki számára érvényes meghatározása nem létezik.

– Mik a leginkább elterjedt kritériumok, amelyek alapján „bemérhető” az egyéni boldogság?
– Ha megkérdezzük az embereket, a leggyakoribb válaszok között az anyagi biztonságot és a jólétet találjuk, „a pénz nem boldogít” közhelye ellenére is. De ha mélyebbre ásunk, kiderül, elsősorban az egészség az, ami boldogságérzetet ad, amely megtartásához a jó emberi kapcsolatok járulnak hozzá leginkább. Azok, akiknek jó minőségű emberi kapcsolataik vannak (családi, baráti vagy más közösségi), általában boldogabbak, hosszabb ideig élnek és egészségesebbek is. Leggyakrabban a gyerekek érzik boldognak magukat. Számukra a legbanálisabb dolgok – egy szülői ölelés, egy új játék – is örömöt szereznek. Aztán az évek múlásával, a gondok, a feladatok, az elvárások megszaporodásával egyre ritkábban érezzük magunkat boldognak. Többféle embertípus létezik. Van egy kategória, mely lelkében örökké gyerek marad, s a legprimitívebb dolgoknak is örül. Vannak, akiket csakis egy valami, mondjuk egy káros szenvedély elégít ki, ettől függ, hogy jól érezzék magukat. Vannak, akik akkor boldogok, ha sikeresen meg tudnak küzdeni az eléjük gördülő akadályokkal. Mások megelégednek azzal, ha alárendelik magukat valakinek vagy valaminek (a gyerekeiknek, a férjüknek, a főnöküknek, egy alkotói tevékenységnek stb.).

– Tehát mindenki számára mást jelent a boldogság, de nyilván vannak általános érvényű szabályok, melyek révén elérhetjük, ha nem is a nirvánát, de a jó kedélyt.
– Így van: először is hálásnak kell lenni mind a barátoknak, mind az ellenségnek, tudni kell megbocsátani, mert a pozitív érzések hatástalanítják a negatívokat. Optimistán, nyugodtan kell viszonyulnunk ahhoz, hogy nem mindent tudunk befolyásolni. S mivel a gondolatok materializálódnak, bármennyire nehéz, igyekezzünk mindig a jóra gondolni. Legyenek rövid távú céljaink, melyekért érdemes reggelente felkelnünk. Ne feledkezzünk meg a rendszeres testedzésről sem, közérzetünk, a feszültséglevezetés szempontjából ez sem elhanyagolható. Fontos dolog: a jó cselekedetek is meghosszabbítják az élettartamunkat. Fel kell ismernünk, hogy nem a pénz, az anyagi javak a legfontosabbak, ezekért csupán pillanatnyi boldogságot kaphatunk. Tanuljunk a nehézségekből, mert azért adatnak nekünk, hogy próbára tegyük magunkat. A tapasztalatok azt mutatják, a vallásos emberek mindig boldogabbak, mint a hitetlenek. A boldogságot egyértelműen magunkban kell keresni, értékelnünk kell, ami van és nem azon sajnálkozni, ami nincs. Ne keressünk kifogásokat, örüljünk minden egyes percnek, mely megadatik nekünk, hisz minden napunk egyszeri és megismételhetetlen!

Magyar Tímea

Forrás:

KISZó

Post Author: KISZó