A Parkinson-kór nem válogat

Salvador Dali festőművész, Muhammad Ali bokszoló, II. János Pál pápa… Hogy mi köti össze a felsoroltakat? Ugyanaz a betegség, a Parkinson-kór. Merev testtartás, remegő kéz és fej, mozgáskorlátozottság – ezek a tünetek jellemzik a kórban szenvedő embereket.

Világszerte jóval több jelenleg az ilyen betegek száma, mint mondjuk 100 évvel ezelőtt, ami valószínűleg az átlagéletkor növekedésével hozható összefüggésbe. Sőt, egy elmélet szerint mindenkinél fennáll a kór kialakulásának kockázata, csak nem mindenki éri meg…

– Hátterében az áll, hogy az agyban nem termelődik elegendő mozgásért felelős anyag, konkrétan dopamin, ami a központi idegrendszer ingerületátvivő anyaga – magyarázza Tatyana Markovics, a megyei Egészség központ orvos módszerésze a kór világnapja apropóján. – Kialakulásáért elsősorban agyérelmeszesedés, valamilyen trauma, az agyállomány gyulladásos megbetegedése (encephalitis) a felelős. Más Parkinson-szindrómás eseteket súlyos szén-monoxid-, mangán- vagy ciánmérgezés következményeként könyvelik el. Legtöbbször csökken a beteg munkaképessége, ingerlékennyé, emocionálisan labilissá válik, hajlamos a depresszióra, ugyanakkor a szellemi képességei épek maradnak. Átmeneti parkinsonos remegést egyes gyógyszerek is okozhatnak, de az a gyógyszer elhagyása után magától elmarad.

– Hány stádiuma van a betegségnek?
– A betegség lefolyását általában öt stádiumra bontják. Az elsőben a remegés csupán az egyik oldalon észlelhető, sorrendben a kézen, a karon, majd a lábon, de sok betegnél csak izommerevség van, remegés nincs. A reszketés nyugodt állapotban intenzívebb, mozgás közben csökken, emóciók, feszültségek hatására megint kifejezettebb lesz, alvás közben pedig megszűnik. Sok tünet a depresszióhoz, illetve a pszichés állapotot befolyásoló gyógyszerek hatásához hasonló, mint a lelassulással és merevséggel járó fájdalmak, fáradtságérzés, az arc maszkszerűvé válása, a száj nyitva maradása, a ritkább pislogás. A merevség érintheti az összes izmot, de leginkább a nyakon, a törzsön, a vállakban és a könyöktájon észlelhető. A beteg nehezen tud elindulni, csoszog, a tartási reflexek kiesése miatt néha be-begyorsul, előre-hátra dülöngél. Kísérő tünetek lehetnek még a rágási és nyelési nehézségek, valamint a székrekedés. A kór második és harmadik szakaszában a tünetek erőteljesebbek. A negyedik és az ötödik stádiumban a páciens képtelen mozogni, járni, ez elsősorban azokra jellemző, akiket nem kezeltek.

– A nők vagy a férfiak fogékonyabbak rá?
– A betegség nem válogat, viszont a statisztikák arról tanúskodnak, hogy a vidéki lakosságot inkább érinti.

– Ez a kór mindmáig gyógyíthatatlan, de mennyire kezelhető?
– Leginkább a diabéáteszhez hasonlítható, hisz a Parkinson krónikus, lassan terjedő betegség, egész életen át tartó gyógyszeres kezelést igényel. Amennyiben nem kezelik, a páciens életminősége egyik napról a másikra romlik. A harmadik stádiumában rokkanttá nyilvánítják a pácienst. Ám az L-Dopa tartalmú gyógyszerek szedésével az érintett személy visszatérhet a második stádiumba, tehát jobban érezheti magát. A legfontosabb, hogy folyamatosan szedje a gyógyszereket, gyógytornázzon és betegségére tekintsen úgy, mint egy állandó útitársra.

– Van a kór diagnosztizálásának valamilyen specifikus módja?
– A beteg a komputeres tomográf vizsgálattól a mágneses rezonancia vizsgálaton át komplex kivizsgálást igényel, melynek alapján az orvos felírja a helyes gyógyszeres kezelést.

– Meg lehet valahogyan előzni?
– Egészséges életmóddal, a magas vérnyomás kezelésével részlegesen. Egyébként van egy olyan elmélet, hogy az egyik embertípus hajlamosabb a Parkinson-kórra. Ezek a pedáns, felelősségteljes emberek. De ez csak elmélet.

Magyar Tímea

Forrás:

KISZó

Post Author: KISZó