Három ország határa mentén

Az alábbiakban Olekszandr Bernikkel, a Csapi Határőrosztag törzsparancsnoka első helyettesével készített Kárpáti Igaz Szó-interjút olvashatják.

– Önt alig egy hónapja nevezték ki erre a posztra. Megismerkedett-e már az osztag hatáskörébe tartozó határszakasszal, a csapiakkal?
– Valóban csak nemrég kerültem Csapra. Nagyon tetszik a város, hamar a szívembe fogadtam. Természetesen a feladatkörömmel és a ránk bízott határszakasszal is megismerkedtem. Három uniós tagállammal közös, 150 kilométernyi határszakasz védelmére terjed ki a hatáskörünk. A terület jelentős része hegyvidéki, ami alaposan megnehezíti a munkánkat. Én azonban nagyon érdekesnek és egyfajta kihívásnak tartom ezt a szolgálatot. A mi zónánkban kilenc határátkelő van, amelyek közül négy vasúti, három közúti, de van egy-egy gyalogos és légi kapu is. Az osztag részét képezi a csapi törzsparancsnokságon kívül hét helyőrség Szalókától Nagybereznáig.

– Mennyire hivatásos a személyi állomány?
– Pillanatnyilag csakis jól képzett, hivatalos határőrök szolgálnak nálunk. Hamarosan megérkeznek a tavaszi sorozáskor bevonultatott újoncok is. Ők előbb átesnek a kiképzésen, de már tudjuk, mely megyékből jönnek, s hogy közöttük 15 kárpátaljai is lesz. Különben a hivatásos állomány tagjai között is számos helybéli teljesít szolgálatot. Ők szerződéses katonák, akik a félévi felkészítést követően álltak hadrendbe. Most is szívesen fogadjuk a jelentkezőket. A feltétel csupán a megfelelő egészségi állapot, a fedhetetlen erkölcs, és negyven éves korig nemi hovatartozástól függetlenül jöhetnek.

– Mely határszakaszokon legforróbb a helyzet?
– Tulajdonképp mindenütt ébernek kell lenni. Itt a tavasz és beindulnak az illegális migránsok meg az embercsempészek is. Ők bárhol felbukkannak, ahol rést vélnek látni az ellenőrzésen. Persze vannak kedvelt útvonalaik. Előszeretettel próbálkoznak Nagyberezna, Ungvár és Unghuta térségében. Az idén e szakaszokon öt kísérletet hiúsítottunk meg, 19 tiltott határátkelést elkövető migránst tartóztattunk fel.

– Gondolom, nem csupán az illegális migránsokkal kell foglalkozniuk.
– A határvédelem összetett feladat. A legénység számos dologra figyel. Egyesek az okmányokat ellenőrzik, mások a gépjárműveket, a nyerges vontatókat nézik át, megint mások a határsávban járőröznek. Ezt jelzik a statisztikai mutatók is. A kollégáim érdeme például 121 gramm tudatmódosító szer megtalálása és két fegyvercsempészési kísérlet megakadályozása. Lefüleltünk hét darab, külföldön ellopott gépjárművet és három olyat, amelynek átütötték a karosszériaszámát. Akadnak továbbá, akik hamis vagy lejárt útlevéllel próbálják meg a határátkelést. Az idén már négy hamisított úti okmány akadt fenn az ellenőrzésen, hárman idegen papírokkal akartak külföldre jutni. 73-an lejárt útlevéllel utaztak, leginkább a külhonban dolgozók. Ezek az iratok természetesen érvénytelenek.

– Azért mégis hazajöhetnek?
– Igen, csak ez némi tortúrával jár. Mi felvesszük a jegyzőkönyvet és szabálysértési eljárást indítunk ellenük. A többi már a közigazgatási bíróság dolga. A büntetésről is ez a szerv dönt. Többnyire pénzbírságot alkalmaznak, ami az eset súlyosságától függően 1700 hrivnyától 3400-ig terjed. Ha egy éven belül megismétlődne a szabálysértés, a pénzbüntetés összege 8500 hrivnyára emelkedik. Előfordul azonban, hogy 15 napi elzárásra ítélik a delikvenst. Különben ugyanez a büntetéstétel vonatkozik az illegális migránsokra és a határsértőkre is.

– Odafigyelnek-e a határátkelőkön a kettős állampolgárokra, a más ország útlevelével is rendelkezőkre?
– Bennünket csak az érdekel, hogy a hatályos törvénynek megfelelően az illetőnek érvényes ukrán úti okmánya legyen. Persze vannak, akik lebuknak, mert nem szakszerűen használják az iratokat. Nem lehet olyan külhoni papírral kilépni az országból, amelyikkel nem jöttek be Ukrajnába. A külföldi útlevéllel beutazók viszont sokszor megfeledkeznek az idegenrendészeti szabályról, amely előírja, hogy félévente csak 90 napot lehet az országban tartózkodni. Emiatt gyakran akadnak kisebb konfliktusok a határátkelőkön.

– Milyen a kapcsolatuk az európai instanciákkal, összeköttetésben vannak-e az uniós SIS rendszerrel?
– A schengeni nyilvántartási rendszerhez nincs hozzáférésünk. Mi az Interpollal állunk kapcsolatban, rajta keresztül tudjuk kiszűrni a szabálysértőket, nemzetközi körözés alatt álló egyéneket. A saját adatbázisunkban szerepelnek az Interpol által keresett autók, személyek. Az okmányellenőrzéskor ezek azonnal lelepleződnek.

– A biometrikus útlevelek bevezetése jár-e pluszmunkával? Nehezíti-e a dolgukat az ilyen adatok, például az ujjlenyomatok vizsgálata, azonosítása?
– Az új típusú iratok semmilyen nehézséget nem okoznak. A vizsgálatukhoz megvannak a megfelelő műszaki eszközök. A mikrocsipre rávitt adatokat is pillanatok alatt le tudjuk ellenőrizni. Az ujjlenyomatokat azonban csak kivételes alkalmakkor, a beléptetés során nézzük, s csak azoknak az országoknak a polgárainál, amelyek szerepelnek a listánkon. Az EU-s tagállamok nincsenek rajta, tehát ezek biometrikus adatait nem szoktuk ellenőrizni.

– Sok szó esik a közös okmányellenőrzésről a szomszédos országok határvédelmi szerveivel.
– Nálunk ez egyelőre nem megvalósítható. Bár beszélnek róla, nincs kidolgozott szisztémája. Ennek ellenére állandó online munkakapcsolatban állunk a magyar és a szlovák rendőrséggel. A nap bármely szakában tudunk kommunikálni. Na és rendszeresek a közös őrjáratok.

Balogh Csaba

Forrás:

KISZó

Post Author: KISZó