Már nem az ATO-ban halnak meg a fiaink

Április 30-án befejeződött az ország keleti régiójában ATO-ként elhíresült terrorellenes akció. A háborúnak azonban nincs vége. Az új hivatalos elnevezés: egyesített erők művelete. A Petro Porosenko elnök által aláírt törvény jogi alapot biztosít a hadsereg részvételére a Doneck és Luhanszk megyékben zajló fegyveres műveletekben. Olekszandr Turcsinov, a nemzetbiztonsági és védelmi tanács (RNBO) vezetője – aki 2014-ben ideiglenesen Ukrajna államfője volt – az új törvény szükségessé válását indokolva kijelentette, a Donec-medencei zavargások kezdetén „jobb híján” nevezték el az akciót terrorellenesnek.

A területek Ukrajnából való kiválásáért fegyveres harcot folytató szakadárokat terroristáknak minősítették, ami alapján a rend és az ország területi egységének helyreállítására megkezdett műveletet eredetileg belügyinek tekintették, ám a belügyminisztérium alá rendelt nemzeti gárda és az önkéntesen szerveződött alakulatok mellett már a hadsereg is részt vett benne.

A Donec-medence visszaintegrálásáról szóló törvény azonban egyértelműsítette Kijev azon álláspontját, hogy Ukrajna keleti részében nem polgárháború zajlik – ahogyan azt Moszkva igyekszik beállítani –, hanem külső agresszió, amelyet Oroszország indított.

Ezért vált szükségessé a hadsereg részvételét jogilag biztosító törvény megalkotása.

A törvény főbb kitételei:

* A terrorellenes műveletek befejeződtek. A térségben történő akciók nemzetbiztonsági és védelmi tevékenységnek, az orosz fegyveres agresszió elhárításának minősülnek.

* Oroszország megtámadta Ukrajnát.

* A luhanszki és donecki szakadárok ezentúl az orosz megszálló adminisztráció képviselőinek tekintendők.

* A parancsnokságot a biztonsági szolgálattól a fegyveres erők egyesített operatív törzskara veszi át.

* A luhanszki és donecki szakadárok által kiállított dokumentumok – a születési anyakönyvi kivonatok és a halotti bizonyítványok kivételével – érvénytelenek.

Nincs pontos adat arról, hány ukrán katona esett el a kelet-ukrajnai terrorellenes hadművelet (ATO) négy éve során. A konfliktus átkeresztelése nem vetett véget az öldöklésnek. Most jött a hír, hogy az új megnevezést követően golyó végzett egy 19 éves ukrán katonával.

A tízezernél többre becsült áldozatok között hivatalosan 96 kárpátaljai katona vesztette életét a harcokban, több százra tehető a sebesültek száma. Egyes becslések szerint az áldozatok száma már meghaladta a százat. Több ezerre rúg azoknak a kárpátaljaiaknak a száma, akik szerződésesként vagy tartalékosként a hét mozgósítási hullám valamelyikében lettek mobilizálva és a harcmezőre vezényelve.

A háborúnak eddig kilenc magyar nemzetiségű áldozata van. Öten szerződéses katonaként kerültek a frontra, négyen pedig mozgósítással, hadköteles korú férfiként. A beregszászi Popovics Roland volt az első és máig a legfiatalabb hősi halott a kárpátaljai magyarok közül. Ő 2014. június 14-én esett el. A huszadik születésnapja előtt bő egy hónappal ölték meg Luhanszk közelében a szakadárok.
A második áldozat a szintén beregszászi Timoscsuk Mihály augusztus 13-án halt meg. Hónapokkal később hivatalosan a Nagyszőlősi Kovács Béla lett a háború harmadik magyar áldozata. 2016. január 26-án esett el a debalcevei katlanban. A Debalceve körüli csatákban ukrán oldalon a későbbi összesítés szerint 267-en haltak meg, a 128-as munkácsi gépesített hegyivadász dandár több mint száz katonáját veszítette el.
A fancsikai Lőrinc Sándor ugyanúgy harminchét éves volt, mint Kovács Béla, és mint később kiderült, valójában ő halt meg harmadikként egy nappal korábban, január 25-én. Ám mivel a holtteste nagyon sokáig nem került elő, abban reménykedtek, fogságba esett. Végül már csak a DNS-minták alapján tudták azonosítani, de ahhoz is heteknek kellett eltelnie.
A szintén fancsikai Szólics Román február 9-én tűnt el, majd egy hónappal később már csak a holtteste került elő a huszonkét éves katonának.
Márkusz Viktor ukránnak született, de Verbőcön magyar családba házasodott és magyarrá vált. Behívót kapott, és míg a többség próbált menekülni a szolgálat elől, ő a feleségét és akkor nyolcéves kislányát hátrahagyva jelentkezett a seregbe. Február 17-én halt meg Debalcevénél.
Tóth Sándor harckocsi-parancsnok a legidősebb az elesett magyar katonák közül. A negyvenöt éves beregszászi törzsőrmester a debalcevei kivonulás során esett el.
A nagyszőlősi Bezega Sándor az egyetlen, akivel nem ellenséges tűz végzett. Egy pontonhidat építő műszaki egységnél volt utász, amikor 2015. október 15-én Mariupol környékén egy ukrán akna felrobbant és megölte.
A királyházai Balázs Zoltán a háború tizedik és eddig utolsó ismert magyar áldozata. A huszonkét éves szerződéses katona 2017. július 18-án esett el. Ez a kilenc név az, amit ismerünk, de valójában fogalmunk sincs arról, rajtuk kívül lehet-e még más magyar áldozata a harcoknak.

Balogh Csaba, Szabó Sándor

Forrás:

KISZó

Post Author: KISZó