Csernobili titkok nyomában

A csernobili katasztrófa 32-ik évfordulója alkalmából a Szevodnya című ukrán napilap 32 különleges, kevésbé közismert érdekességet tett közzé a világ eddigi legsúlyosabb atomerőmű-balesetéről.

A lap egyebek mellett kitért arra, hogy a katasztrófa nyomán keletkezett radioaktív felhő, amely 1986 tavaszán Európa nagy részét beborította, eljutott egészen az Egyesült Államok keleti partvidékéig. Az 1986. április 26-án bekövetkezett nukleáris baleset után néhány nappal, május elején pedig Írországban többször is radioaktív eső esett.

A csernobili atomerőmű közvetlen közelében a katasztrófa utáni első napokban olyan magas volt a sugárzás szintje, hogy az elhárítási munkálatokban részt vevő egyik dolgozónak barnáról kékre változott a szeme színe – írja az idézett ukrán lap.

Noha mostanra az atomerőmű körüli terület java része már biztonsággal látogatható, még mindig vannak olyan úgynevezett “forró pontok” a zónában, ahol a megengedettnél magasabb mértékben vannak jelen sugárzó anyagok, főként cézium- és stroncium-vegyületek. Ezek az anyagok beépülhetnek az emberek és állatok csontjaiba, fogaiba és más szöveteibe, és súlyos egészségkárosodást okozhatnak.

Kevésbé közismert, hogy a reaktorrobbanást követően alig egy hónappal, 1986. május 23-án újabb tűz ütött ki az erőműben. A lángokat 8 órán át tartott megfékezni.

Az oltásban 268 tűzoltó vett részt, akik közül sokan súlyos sugárfertőzést kaptak. A tűzeset tényét Mihail Gorbacsov akkori szovjet vezető rendeletben szigorúan bizalmas információnak minősítette. A titok csak a Szovjetunió 1991-es szétesése után került nyilvánosságra.

Még mindig nem tudni, pontosan hányan estek áldozatul a katasztrófának. A baleset utáni napokban 38-an vesztették életüket, java részük sugárfertőzésbe halt bele. Közvetlenül a baleset okozta rákos megbetegedésekben elhunytak számát 4-9 ezer közöttire teszik, ugyanakkor a Greenpeace nemzetközi környezetvédő szervezet szerint számuk eléri a 200 ezret. A csernobili atomerőmű körüli úgynevezett tilalmi zóna területén az ukrán fővárosból, Kijevből három férne el. A tilalmi zónában jelenleg 131-en laknak, akik illegálisan költöztek be. Az ide érkező turisták előszeretettel látogatják meg őket, kíváncsian hallgatják történeteiket mindennapi életükről.

A csernobili övezetbe egyébként évről évre egyre több látogató érkezik.

Tavaly csaknem 50 ezren jártak a területen, 35 százalékkal többen, mint 2016-ban. Mintegy 70 százalékuk külföldről jött, összesen 114 országból.

A legtöbbjük az Egyesült Államokból, Nagy-Britanniából, Németországból és Lengyelországból, de még Japánból és Ausztráliából is ellátogattak oda. Tavaly júniusban Csernobil központjában egy volt kollégiumot szállodává alakítottak, ahol egy éjszaka mindössze 200 hrivnyába kerül. A szobákban televízió, zuhanyzó, sőt még wi-fi is van. Csernobilban áll Ukrajna egyik utolsó Lenin-szobra. A tilalmi zónában lakók arra kérik az ukrán vezetést, hogy tegyenek kivételt, és ne bontsák el az ő “Iljicsüket”.

A csernobili zóna erdőit az ember távozása óta számos állatfaj vette újra birtokba.

Mások mellett hiúzok, bölények jelentek meg, de még medvék is visszaköltöztek. Utóbbiak legalább 150 éve nem éltek már a térségben.

Az állatok közül a közösségi portálok sztárja a Szemen névre keresztelt róka. A szelíd állat az atomerőmű munkásainak egykor otthont adó Pripjaty “szellemvárosban” él, és némi élelemért cserébe szívesen barátkozik az oda látogató turistákkal.

Forrás:

MTI/KISZó

Post Author: KISZó