Az építő galambász

A galambászat nem a legmenőbb szakmák vagy hobbik közé tartozik. Kárpátalján is azt lehet mondani, hogy divatjamúlt. A 20. században az egész magyar nyelvterületre jellemző volt a galambokkal való foglalkozás, a parasztudvarokban külön lakhelyeik, galambdúcok voltak. Mit is jelenet a galambászat, illetve mivel foglalkozik a galambász? E szárnyasok tenyésztéséről, neveléséről és idomításáról beszélgettünk a nagydobronyi Dolenai Zsigmonddal, aki ifjú kora ellenére egy kiöregedőben lévő hobbit űz.

A 28 éves bátyúi származású fiatal aki egy öt hónapos kislány apukája, három éve él boldog házasságban. Tíz éve az építőiparban dolgozik. Szakmájára, akárcsak a galambászatra is, művészetként tekint. Mint mondja, minél lakhatatlanabb egy épület, annál nagyobb kihívás annak felújítása.

– Mikor ismerkedtél meg közelebbről a galambászattal?
– Tízévesen szerettem meg e madarakat. Már nagyapám is tenyésztette őket. Körülbelül kilencven galambom van, az édesapámnak pedig ötven.

– Mi jellemző az állományodra?
– Az általam tenyésztett kisgalambok névvel és telefonszámmal ellátott gyűrűket kapnak. Több fajta galambom van – három fajta begyes (Brünni, Angol és Genti), szolnoki Bagdetta, dudoros posta, hubelek, illetve egyéb kevert dajkagalambok a begyesekhez.

– Avass be a tenyésztés rejtelmeibe…
– Párosítás előtt alaposan átvizsgálom a galambokat, hogy minél jobb egyedeket tudjak kitenyészteni. Úgy rakom párba őket, hogy az utódok jobbak legyenek a szülőknél. Én díszgalambokat tenyésztek, és vannak, akik postagalambokat. Az utóbbiaknál a teljesítmény a fontos, míg a díszgalambok esetében a szépség, a külső. Példaként megemlíteném a Genti begyest. Tizenegy pár van belőlük, de kék egy se volt. A szüleit úgy párosítottam össze, hogy tudtam, a hím galamb nagyanyja és a tojó galamb anyja ugyanolyan kék tojó volt. Az idei évemnek ez a kék Genti begyes a legnagyobb tenyésztői és kísérleti sikere. Kárpátalján, Magyaroszágon és talán egész Ukrajnában nálam található a legnagyobb Genti begyes állomány. Az évek folyamán sok galambfaj kipusztult. Ennek egyik oka az, hogy nem foglalkoztak ezek tenyésztésével. Vannak, akik pénzért nevelik a galambokat. Nekem elég, ha annyi pénzt hoznak, amiből fenntartják magukat, ami a létükhöz szükséges.

– Az építészet és a galambászat egyaránt művészet a szemedben. Másban is kipróbáltad magad?
– Igen. Régebben rappeltem. Fiatal srácként keztem el foglalkozni a zenével. Alapítottunk egy bandát, a Hontalanokat. Első zenénk a Kárpátalja címet kapta. Az elején sokaknak nem tetszett amit csináltunk, mi ennek ellenére nem adtuk fel. Kapcsolatokat építettünk ki és rapperkollégák stúdióiban felvettük a zenéket. Később mi is vásároltunk stúdiói kellékeket. Aztán jöttek a fellépések és a videóklipek. Ám később lecsendesedtünk, előtérbe került a családalapítás és a munkavállalás itthon és külföldön. Decemberben felléptünk egy jótékonysági koncerten, de a család és a mindennapos munka mellett nehéz a zenével is foglalkozni.

Bara Tünde

Forrás:

KISZó

Post Author: KISZó