Megújult a magyar múlt emléke

A nem is olyan távoli múltban Ungvár legszebb parkjai közé tartozott az egykori Laudon-kert, amely Laudon István (1862-1924), az Ungvári Drugeth Gimnázium latin- és görögtanárának keze munkája nyomán született, s bár töredékeiben máig fennmaradt, sokan, akik elsétálnak mellette (hiszen Ungvár belvárosában, a forgalmas Posta tértől pár méternyire, a Rákóczi u. 5. szám alatt található), nem is tudnak a létezéséről.

Laudon István a híresztelésekkel ellentétben nem volt botanikus. Csupán kedvtelésből gyűjtötte a ritka növényeket, amelyeket általában külföldi útjairól hozott magával. A budapesti egyetem egykori diákja bölcsészdiplomával a zsebében bejárta szinte az egész Osztrák–Magyar Monarchiát, de megfordult Itáliában, sőt Egyiptomban is. Utóbbiból erős gyűjtőszenvedélyének engedve egy fél múmiakezet is magával hozott. A külföldi utazásokról hozott ritka facsemetéket és cserjéket aztán kiültette a kertjébe. Így került a Szobránc utcai ház mögé az első magnóliacserje, a kanadai, kínai és normandiai fenyő, az óriástölgy, a taxodium, a gingko, a japán kriptoméria, a mocsári ciprus és egyéb egzotikus növény. Érdekes megfigyelni, hogy a májusban virágzó japánbirs és szakura híressé teszi városunkat, és vonzza hozzánk a turistákat is.

Pedig ez csak egy töredéke annak a sok szép és értékes fának, amivel a Laudon-kert, a megyeszékhely egyetlen dendronáriuma büszkélkedhetett. Laudon István nevéhez fűződik az ungvári várhegy lábánál fekvő, ma az Ungvári Nemzeti Egyetem fenntartásában működő botanikuskert létrehozása és emellett egy tudományos felfedezés is. 1902-ben Királymezőn járva egy új növényfajt talál és törzskönyvez. Az Elshotzia Patrini olyan fenyőfaj, amelyet csak a mi hegyvidéki járásainkban találni. Laudon István nagy lokálpatriótája volt a megyeszékhelynek. Amellett, hogy kertjében csodálatos növényvilágot sikerült kialakítania, gondosan ügyelt arra is, hogy diákjaival megszerettesse a virágokat és a fákat. Számtalan kirándulást szervezett, bejárva a hegyeket és völgyeket, élő biológiaórát tartott a vidék különleges növényi világáról. A botanika nagy szerelmesét, a 62 éves tanárt a halál is a hegyek között
érte. Egyik máramarosi utazása alatt a völgybe leereszkedve lett rosszul.

A Laudon család háza még ma is áll a Szobránc utca sarkán, egy emléktábla is található rajta – dr. Bémer László nagyváradi római katolikus püspök tiszteletére állította a család. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc támogatója itt töltötte száműzetésének éveit. A hatalmas park fái idővel terebélyesebbek lettek, illetve sok elpusztult közülük. Az utókor megfeledkezett Laudon Istvánról. Maguk az ungváriak sem igen tudják, ki volt ő, mit tett a városért. Az utolsó faültetésekre 1956-ban került sor. A város terjeszkedése miatt a parkot kettévágták, fáinak jelentős részét kivágták.

A beépítéseket követően az egykori kert növényei közül néhány a Szobránc utca udvarain maradt meg, illetve a gyermekkórház hátsó traktusánál egy kisebb területen még most is gyönyörködtetnek azok az egzotikus fák, amelyeket még Laudon István ültetett. Igor Rosko, a gyermekkórház igazgatójának kérésére állt az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség, illetve dr. Spenik Sándor, az UMDSZ UMNT elnöke a park helyreállításának ügye mellé. A projektet támogatta dr. Grezsa István, Szabolcs-Szatmár- Bereg megye és Kárpátalja együttműködésének és összehangolt fejlesztési feladatainak kormányzati koordinációjáért felelős kormánybiztosa is, akinek közbejárására a Bethlen Gábor Alap támogatásával az elmúlt hetekben megújult a park kovácsoltvas kerítése, kapui, új, kétnyelvű (magyar és ukrán) információs tábla tájékoztat a liget történetéről, természeti értékeiről.

Az új, ugyanakkor rusztikus kerítés tetején pedig maga Laudon István (Kolodko Mihály „álmodta bronzba”) miniszobra fogadja a látogatókat. Az alkotást és felújított emlékhelyet ünnepélyes keretek között vehették birtokba a megyeszékhely lakosai. Felvezetőjében Fegyir Sándor, a Kárpátaljai Megyei Turisztikai Szervezet elnöke kiemelte az objektum jelentőségét. Majd Grezsa István sajnálattal jegyezte meg, hogy a város felfalta a parkot, amelynek csak egy parányi szegletét sikerült megmenteni az utókornak. E munkában szívesen segített a magyar kormány.

Igor Rosko a gyermekkórház és Ungvár közössége nevében köszönetet mondott az általa tett javaslat felkarolásáért Magyarország kormányának és az UMDSZ-nek. A park névadójának szobrocskáját az alkotó művész és Bohdan Andrijiv polgármester leplezte le.

– Kevesen tudják, hogy a park területén ivókút is található, ahol hűsítő ásványvizet kóstolhatnak meg az arra járók. A beruházás révén a város magyar múltjához tartozó emlék „új lélegzethez” jutott! – jegyezte meg dr. Zubánics László, a demokrata szövetség elnöke.

 

Balogh Csaba

Forrás:

KISZó/Zunko Barnabás felvételei

Post Author: KISZó