Szijjártó: Brüsszelnek a migránsok fontosabbak a kárpátaljai magyaroknál

Állandóan vitát kell folytatnunk Brüsszellel arról, hogy a migránsoknak milyen emberi jogait kell tiszteletben tartani, miközben itt van százötvenezer magyar Kárpátalján, akiknek alapvető emberi joguk, hogy a saját hazájukban biztonságban, a saját nyelvüket használva élhessenek – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Budapesten.

A tárcavezető Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnökével egyeztetett, majd közös sajtótájékoztatójukon arról beszélt, úgy tűnik, Brüsszelnek a migránsok fontosabbak a kárpátaljai magyaroknál: “Brüsszel jelenleg azt a látszatot kelti, mintha számára a migránsok emberi jogai fontosabbak lennének, mint a Kárpátalján élő magyar embereknek a jogai, és én azt gondolom, hogy ez egy nagyon káros képzet, amit jó lenne, hogyha Brüsszelben felszámolnának. Tehát mi azt várjuk el Brüsszeltől, hogy a kárpátaljai magyarok valóban létező jogainak érdekében keményen lépjenek fel.”

Szijjártó Péter kifejtette: Ukrajnában a magyar nemzeti közösséget sértő jogszabályokat illetően a helyzet tovább romlott az elmúlt napokban, ahelyett, hogy Ukrajna megfelelne a nemzetközi fórumok döntéseinek, elvárásainak, több olyan kezdeményezés, fejlemény történt, amelyek súlyosbítják a helyzetet. A külügyminiszter emlékeztetett: a Velencei Bizottság tavaly év végén hozott döntése ellenére a mai napig egy hivatalos konzultációt sem folytatott az ukrán kormány a közoktatási törvényről, amely 23 éves kor helyett csak 12 éves korig teszi lehetővé a teljes körű anyanyelvi oktatást.

Szijjártó Péter közölte: Ukrajna 2023-ig tolná ki a közoktatási törvény végrehajtási periódusát, azonban ez kevés, elvárjuk, hogy 2023-ig ne hajtsa végre a törvényt, és a 2023-ig tartó időszakban állapodjon meg a kisebbségekkel. Elvárjuk azt is, hogy a magániskolák kerüljenek ki a törvény hatálya alól – tette hozzá. Mint mondta, ezeknek az elvárásoknak Ukrajna könnyen megfelelhetne, és ha megteszi, Magyarország feloldja a NATO-ban érvényben tartott vétóját.

Megjegyezte: aggodalommal tekintenek az állampolgársági törvényjavaslatra is, amely elvenné az ukrán állampolgárságot a kettős állampolgároktól. Ez nemcsak magyar, hanem NATO-szempontból is aggályos, hiszen NATO-tagországok állampolgáraitól venné el az ukrán állam az ukrán állampolgárságot ezzel a törvénnyel.

A külügyminiszter kitért rá: Magyarország folyamatosan keresi a párbeszéd lehetőségét, ezt bizonyítja, hogy a jövő héten az uniós külügyminiszterek találkozója alkalmával megbeszélést folytat az ukrán külügyminiszterrel, május 23-án pedig Budapestre érkezik Wess Mitchell amerikai külügyi államtitkár.

Brenzovics László hangsúlyozta: újabb és újabb olyan intézkedések, tervezetek készülnek, amelyek szűkítik a jogaikat, ellentétesek az ukrán alkotmánnyal és Ukrajna nemzetközi vállalásaival. Márpedig ha egy ország az EU-ba és a NATO-ba igyekszik, nem hozhat olyan intézkedéseket, amelyek ellentétes az európai elvekkel – mutatott rá. Közölte: az összes európai kisebbségről szól ez az ügy, mert ha fel lehet számolni a magyar nyelvű oktatást Ukrajnában, akkor más országokban is meg lehet ilyet tenni.

Forrás:

MTI/KISZó

Post Author: KISZó