Miért veszélyes az első slukk?

Az ENSZ Egészségügyi Világszervezete (WHO) kezdeményezésére világszerte a napokban méltatták a dohányzásmentes napot. Ilyenkor különböző rendezvényeken hangsúlyozzák, hogy a dohányosoknak nincs joguk ártani nemdohányzó embertársaiknak. A világon a férfiak 60, a nők 20 százaléka rabja a nikotinnak. Nem véletlen, hogy az egészségőrök folyamatosan riadóztatnak. Vajon miért nincs visszatartó ereje sem a következményeknek, sem a tiltásnak? – kérdezte a Kárpáti Igaz Szó Vaszil Krucsanicát, a megyei narkológiai gondozó főorvosát.

– Az idei világnap témája a Dohányzás és a szívbetegségek. Milyen mértékben függ össze a káros szenvedély eme patológiával?
– Mint közismert Kárpátalján és az egész országban egyaránt szívbetegségek következtében hunynak el a legtöbben. A dohányzás mind aktív, mind passzív formája 12 százalékban felel a letális kimenetelű szívelváltozások kialakulásáért. A magas vérnyomás után ez a második leggyakoribb ok. Évente hétmillióan vesztik életüket a füst káros hatásai miatt, s közülük 900 ezren passzív dohányosként lélegzik be a veszedelmes gázt.

– Meg lehet-e becsülni a kárpátaljai dohányosok számát?
– A legutóbbi felmérésből az derült ki, hogy a fiatalkorú férfiak 35, a lányok 27–28 százaléka, míg a felnőtt férfiak 57 és a nők 20 százaléka cigarettázik, pipázik rendszeresen. Ukrajna a 17. a legtöbb dohányossal bíró országok sorában. És ami ennél is rosszabb, Chile után a második olyan állam, melyben a 13–15 évesek 30 százaléka rágyújt.

– Mikor és milyen célcsoport körében kellene elkezdeni a prevenciós munkát, hogy hatékonyabb legyen?
– Számos szervezet tart megelőző akciókat év közben is, ennek ellenére azok hatékonysága alacsony. A láncdohányosra, akinek szervezete kívánja a nikotint, nem hatnak sem a riogatások, sem a következmények. A 11-12 éves gyerekekkel kellene kezdeni, mert a fiatalok többnyire ekkor szívják le az első slukkot. A felvilágosító munkában az oktatási rendszernek is partnerként kellene részt vállalni. Nálunk azonban még mindig csak a dohányzás káros következményeinek gyógyításával foglalkoznak ahelyett, hogy a megelőzésre helyeznék a hangsúlyt. A másik ok pedig az emberek egészségükhöz való nemtörődöm viszonyulása. Holott bárki képes egymaga is a leszokásra, ez csakis elhatározás és akaraterő kérdése.

– Azért csak akadnak olyanok is, akik önként kérnek orvosi segítséget, hogy megszabaduljanak káros szenvedélyüktől?
– Évente legfeljebb 350–500 érintett fordul hozzánk. Mindegyiküknek van már valamilyen krónikus kísérő betegsége, s kezelőorvosuk javaslatára szánják el magukat az életmódváltásra. A dohányzás nem csupán rossz szokás, hanem szenvedélybetegség, amitől azonban meg lehet szabadulni. A megyei narkológiai gondozó szakemberei különféle tapaszokkal, gyógyszerekkel képesek segíteni az egészséges életmódot választó pácienseknek. Ehhez azonban az illetőnek először el kell határoznia magát.

Magyar Tímea

Forrás:

KISZó

Post Author: KISZó