Egán Ede: 1200 esély a fejlesztésre

Több mint 1200 nyertes pályázó írta alá pályázati szerződését csütörtökön Beregszászban a magyar kormány által a kárpátaljai magyarságnak nyújtott gazdaságfejlesztési támogatás keretében. Idén az Egán Ede Kárpátaljai Gazdaságfejlesztési Központ Jótékonysági Alapítványon keresztül folyósított támogatások összege már meghaladta a 10 milliárd forintot. Az Egán Ede Gazdaságfejlesztési Programot 2016-ban indította a magyar állam, eddig 3500 vállalkozónak voltak segítségére. A tervek szerint még az idén el fogják érni az ötezer pályázót és a 12-13 milliárd forintos támogatási összeghatárt. Most a harmadik körben azokkal kötöttek szerződést, akik először pályáztak, később kapják a segélyt azok, akik az első két kiírásban már nyertek.

– A kárpátaljai magyarságnak nyújtott gazdaságfejlesztési támogatás mindaddig folytatódik, amíg Magyarországnak nemzeti kormánya van, s ameddig a kárpátaljai magyarok, a ruszin testvéreink és az itt élők életszínvonala el nem ér egy méltányos szintet. Ebből fakadóan még nagyon sok teendőnk van, a munka dandárja még előttünk áll – fogalmazott Magyar Levente a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán tartott aláírási ünnepségen.

A külgazdasági és külügyminiszter-helyettes elmondta, a mostani pályázatok aláírásával meghaladták a 10 milliárd forintos összeget, amellyel a magyar kormány az elmúlt két évben segítette a kárpátaljai magyar vállalkozásokat. Eddig mintegy ötezer magyar vállalkozó élt a lehetőséggel.

A miniszterhelyettes kiemelte, a visszajelzések alapján sikerült elérni a kitűzött célt, és látható, hogy továbbra is megvan a lelkesedés és elszántság a kárpátaljai magyar vállalkozók részéről. Bejelentette, az idén még lesz egy pályázati kiírás, remélhetőleg ezerkétszáz nyertessel, amellyel várhatóan elérik majd a 12-13 milliárd forintos támogatási összeghatárt és meghaladják az ötezres támogatotti létszámot.

A gazdaságfejlesztési program jövőre is folytatódik, fejtette ki. Utalva arra, hogy az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) a közelmúltban szeparatizmus gyanújával vizsgálatot indított az Egán Ede alapítvány ellen, hangsúlyozta, az alapítvány működése teljes egészében megfelel az ukrán törvényeknek, fel sem merülhet vele szemben semmilyen törvénysértés gyanúja.

Bízik abban, jegyezte meg, hogy a felmerülő félreértéseket minél hamarabb tisztázzák, és az alapítvány zavartalanul folytathatja a munkáját.

Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke, az Egán Ede alapítvány elnöke köszönetet mondott a magyar kormánynak és a Külgazdasági és Külügyminisztériumnak a Kárpátaljának nyújtott gazdaságfejlesztési támogatásért, az Egán Ede alapítvány munkatársainak a gyors és kimagasló munkáért, végezetül a pályázóknak a részvételért.

– Kárpátalján vállalkozni, gazdálkodni nem könnyű, de rendkívül fontos a helyi magyar közösség jövője szempontjából – hangsúlyozta az ukrán parlament képviselője. Brenzovics László visszautasította a szervezet ellen az ukrán nemzetbiztonsági hatóság által megfogalmazott gyanúsítást. Kiemelte, az alapítvány a hatályos törvényeknek megfelelően működik, és semmilyen törvénytelen cselekedetekben nem kíván részt venni.

– A kárpátaljai magyar vállalkozók támogatása nemcsak a magyar közösség, hanem egész Kárpátalja és Ukrajna érdekeit is szolgálja, hiszen a támogatások eredményeképpen több ezer új vállalkozás és több ezer munkahely jött létre, jelentős mértékben növelve a megye és az ország adóbevételeit – fogalmazott az alapítvány elnöke.

Berki Marianna, az Egán Ede Kárpátaljai Gazdaságfejlesztési Központ Jótékonysági Alapítvány igazgatója a Kárpáti Igaz Szónak elmondta, az 1214 nyertes pályázó zömében traktorra és fóliasátorra, valamint traktorokhoz szükséges kiegészítő eszközökre pályázott. Arányait tekintve ez a mostani pályázatok 60-70 százalékát teszi ki. A mostani kiírásban érezhetően sokkal gördülékenyebben zajlott le a dokumentumok beadása, a szerződéskötéshez szükséges okmányok beszerzése. Az SZBU gyanúsításával kapcsolatban az alapítvány igazgatója elmondta, nincs ok arra, hogy leálljon a munka. Jelenleg az ügy ott tart, hogy levették a banki titoktartást és a pénzintézet átadta a dokumentumaikat a nyomozóhatóságnak.

– A mi tevékenységünk teljesen nyílt, a honlapunkon minden fel van tüntetve: a pályázati kiírások, a nyertesek listája az összegekkel együtt. Így nem lehet arról beszélni, hogy valamit el szeretnénk titkolni. Ezért abszurdumnak tartom és felfoghatatlan az ellenünk indított eljárás. Érkeztek hozzánk olyan visszajelzések, hogy a nyertes pályázók emiatt félnek megkötni a szerződést.

Szeretnék megnyugtatni mindenkit, hogy az ügy a pályázókra semmilyen hatással nem lehet. Arra biztatok mindenkit, ez ne tántorítsa el attól, hogy a jövőben is pályázzon – nyilatkozta a KISZó-nak Berki Marianna.

A nagybégányi Hajdú Norbert szerződése aláírását követően lapunknak elmondta, hogy öt éve gazdálkodik. Az önerőből vásárolt traktorral eddig főleg szemestermény termesztésével foglalkozott. A pályázaton nyert eszközökkel gyümölcstermesztésbe kezd.

– Egy hektáron szilvát fogok telepíteni, az ehhez szükséges eszközöket pályázom meg az alapítványnál – ecsetelte. – Komoly potenciált látok benne, ugyanis nemcsak friss gyümölcsként tudom értékesíteni, hanem feldolgozás után lekvár vagy pálinka is készülhet belőle. Azért is esett a választás a szilvára, mert hiánycikknek minősül. Hallottam, hogy sokan most diófák telepítésére pályáztak. Elmondta azt is, eddig az országban uralkodó bizonytalanság miatt nem pályázott. Bár ez nem változott, úgy gondolta, szerencsét próbál. Elhatározásában más gazdák pozitív tapasztalatai is közrejátszottak.

– Szabadföldi termesztéssel foglalkozunk, mióta az eszemet tudom. Fóliasátorra pályáztunk, ugyanis szeretnénk kibővíteni a termékpalettát azzal, hogy kicsit korábban a piacra tudjuk vinni a termékeinket – tudtuk meg a benei Horváth Bélától. – Szamócát fogunk termeszteni. Még nem tudom, hogy több pénzt hoz-e majd a konyhára, viszont biztos, hogy több lesz a munka. Mi egy hektáron barackot, másfél hektáron epret termesztünk. Eddig úgy gondoltuk, az első körben pályázzanak azok, akik most indítják el a vállalkozásukat, ugyanis nekik nagyobb szükségük volt a kezdeti tőkére. A legfontosabb, hogy el is tudjuk adni a megtermelt gyümölcsöt.

Arra a kérdésünkre, mennyire jelentett gondot a pályázat elkészítése, a benei gazda elmondta, egyáltalán nem volt nehéz. Aki akarja, meg tudja csinálni, nem kell hozzá egyetemi végzettség. Vannak, akik pályáztak korábban, és segítettek, az irodában is nagyon készségesek voltak velük.

Szabó Sándor

Forrás:

KISZó

Post Author: KISZó