Létezik-e nálunk rasszizmus?

Nemrég többször megtámadták azokat a kárpátaljai romákat, akik a jobb élet reményében az ukrán főváros környékén vertek tanyát. A szélsőséges fajüldözők botokkal, dorongokkal estek neki a szerencsétleneknek. Kárpátalján is előfordult, hogy a bőrük színe miatt nem engedtek be embereket az egyik strandra. Ennyire fenyegetővé vált volna a rasszizmus? – kérdezte a Kárpáti Igaz Szó Horvát Miroszlávot, roma jogvédőt.

– Miként vélekedik a romák és a más etnikumokat érő rasszista megnyilvánulásokról?
– A rasszista megnyilvánulás sérti az alkotmány 24., a 28. és 41. cikkelyének 7. részében foglaltakat. A polgári törvénykönyv 270. és a polgári ügyviteli törvénykönyv 297. passzusa is tárgyalja az állampolgári jogok korlátozását. Márpedig az országban élő romák, más nemzeti kisebbségek, törvényesen tartózkodó külföldiek ugyanolyan jogokkal rendelkeznek, mint minden ukrán állampolgár. Bűncselekményt is elkövet, aki megsérti ezeket a törvény adta jogokat. A Btk. 161. cikkelye értelmében például az is büntetendő cselekmény, ha valakit rokkantsága, betegsége miatt ér diszkrimináció.

– Mennyire elfogadottak a romák a többség szemében? Éreznek-e negatív megkülönböztetést?
– Sajnos igen, mint a kijevi események is rámutattak, ez létező probléma. Nagyon felháborít a diszkrimináció, amely lépten-nyomon tapasztalható. Talán el sem tudják képzelni, mennyire zavarja ez a kisebbség normális életét. Vidékünkön is gyakran előfordul, hogy a munkaadók csak azért nem alkalmazzák a különben tehetséges, rátermett fiatalt, mert roma származású. S a kirekesztésnek más formái is tapasztalhatók.

– Az éremnek két oldala van. Nem lehet, hogy maguk a romák is felelősek a helyzetükért? A munkaadók sokszor az iskolázottság hiányára hivatkoznak…
– Ez részben igaz. Tanulás, szakképesítés nélkül esélyük sincs a kitörésre. Szociális helyzetük katasztrofális. Ungváron a Thälmann utcai telepen például rettenetes körülmények uralkodnak. Sokgyermekes családok nyomorognak néhány négyzetméternyi lakterületen. Nincs vezetékes víz. Az áramszolgáltatásból kizárják őket, mert tetemes a tartozásuk. Na de miből fizetnének, amikor nincs munkahelyük. Hasonló a helyzet a megye más településein is. Az is benne van a pakliban, hogy számos telepen élőnek nincs bejelentett lakhelye, mert illegálisan kialakított építményekben húzzák meg magukat, hiányosak a személyes irataik.

– Ezek évtizedes problémák. Ezek szerint semmi nem változik a kisebbség és a többség viszonyában?
– Ezt azért nem mondanám. Az új évszázad azért hozott némi fáziseltolódást a pozitív irányba. A hatalom és a társadalom igyekszik a toleránsabb arcát mutatni, felzárkóztatási programok születtek. Maguk a romák is sokat fejlődtek. Sokkal nyitottabbak és befogadóbbak lettek. Némi közeledés figyelhető meg a felek között. Ám vannak dolgok, amiket nagyon fájlalok. A szovjet érában például még sok romát alkalmaztak az építőiparban. Egész zenész dinasztiák jelezték, mennyi tehetséges ember van közöttük. Ma azonban csak elvétve akad olyan roma gyerek, aki hangszert vesz a kezébe. Annak sem örülök, hogy nincsenek roma vállalkozók. Akik korábban próbálkoztak, mára felhagytak a tevékenységükkel.

Balogh Csaba

Forrás:

KISZó

Post Author: KISZó