Eleinkre emlékeztünk…

Vasárnap sokadik alkalommal gyűlt össze Kárpátalja magyarsága a Tiszacsomai Honfoglalási Emlékparkban, hogy megemlékezzen a hont elfoglaló, majd megtartó régi magyarokról. Vitéz harcosokról, bölcs öregekről, széplányokról és gyermeket nevelő anyákról. Azon népről, melyre a régi históriás ének sorai emlékeznek:

A Szkitiából kijöttekrül
Magyaroknak eleikrül
És azoknak vitézségekrül…

Eme Szkitiából kijött jómagyarok pedig, amint maguk mögött tudták a Kárpátok bérceit, a Vérke és a Tisza közében letelepedtek, ahogy azt a tárgyi bizonyítékok is alátámasztják. Sírok, ahol nem csak csatában odaveszett harcosok nyugszanak, hanem öregek és gyerekek is. A fegyverek mellett cserépedények és szerszámok – tanúi annak, hogy egy nép itt élte mindenapjait a Krisztus utáni évezred utolsó éveiben.

A megemlékezésen – melyet jelenlétével Buhajla József ungvári és Szilágyi Mátyás beregszászi főkonzulok, valamint Viktor Mikulin, a megyei állami közigazgatás elnökhelyettese is megtiszteltek jelenlétükkel – elsőként Rácz János tiszacsomai KMKSZ-elnök köszöntötte az egybegyűlteket, majd Baracsi Endre, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Közgyűlés alelnöke lépett a mikrofonhoz.

Seszták Oszkár közgyűlés-elnök üdvözletét tolmácsolta és a Republic soraival emlékezett az őseinktől örökül kapott földre, hiszen „emberlelkű földeken” járva pont az emberlelkűségnek kellene összekötnie anyaországit és határontúlit, magyart, ruszint és ukránt. Mindez pedig hozzá kellene hogy segítse nemzeteinket, hogy házunkban-hazánkban-honunkban egyúttal otthonra is leljünk.

Sin József, a KMKSZ elnökségi tagja „hadak útjának”, „népek temetőjének” nevezte e tájat, melyen ugyanakkor nemzetünk – köszönhetően reálpolitikus vezetőinek – mindmáig meg tudott maradni.

A megemlékezés további részében a helyi és mezőgecsei hagyományőrzők vitték a prímet. Táncuk és nótájuk mellett az érdeklődők bepillantást nyerhettek abba, hogy Hidi Endre keze alatt hogyan lesz miskakancsó az agyagból. Gergely Pista fafaragómester a legifjabbakat oktatta a faragókés és rovásírás rejtelmeire. László Árpád salánki kádármester pedig a helyszínen mutatta be, miként is lesz a Hömlőc tölgyfájából boroknak bölcsője.

Matúz István

Forrás:

KISZó

Post Author: KISZó