Sándor, az orgonák egyetlen doktora

Az Aknaszlatináról származó Schreiner Sándor már 23 esztendeje tagja az érdemes Kárpátaljai Akadémikus Állami Népi Együttesnek. Fő tevékenysége mellett azonban rendkívülinek számító dolgokkal foglalkozik. Ő vidékünkön az egyetlen olyan hangszerjavító mester, aki tudója az orgonák betegségeinek. Zenei feldolgozásokat ír tárogatóra, klarinétra és énekszóra. Ezenkívül érdemes azt is megemlíteni, hogy vidékünkön egyike azon keveseknek, akik értenek a tárogató megszólaltatásához.

– A zeneiskola elvégzése után az Ungvári Zádor Dezső Zeneművészeti Szakközépiskolában folytattam tanulmányaimat. Majd ezt követően 1995-ben felvettek a Kárpátaljai Akadémikus Állami Népi Együttes zenekarába, ahol klarinéton és tárogatón játszom a mai napig. Hét év múlva felvételt nyertem a Kijevi Nemzeti Kulturális és Művészeti Egyetemre. Itt szereztem meg a tanári, zenekari karmester és klarinétművész képesítést – mondja bemutatkozóul a mester.

Mint meséli, régiónkban jelenleg 54 orgona található. E csodálatos hangszer 29 képviselője református templomokban, 24 római katolikus szentélyekben található. A legnagyobb a maga 2242 sípjával a megyei filharmóniában szolgálja a művészetet.

– Ezek a csodás hangszerek nagyon érzékenyek, különös bánásmódot és törődést igényelnek – állítja a mester. – Korábban kézi erővel kellett fújtatni a megszólaltatásukhoz szükséges levegőt, ma azonban már ez is gépesítve lett.

Beszélgetőpartnerem eddig 21 orgonát újított fel. A legutóbbi „betege” a csapi római katolikus templom hangszere volt.

Az orgonák doktora öt hónapon át gyógykezelte az erősen elhasználódott szerkezetet, melyről tudni kell, hogy a XX. század elején készítették a Rieger testvérek. A II. világháború végén a visszavonuló németek aláaknázták a templomot, de egy magyar katona, szinte az utolsó pillanatokban, elvágta a gyújtózsinórokat. Így a hangszer is megmenekült.

– A legmozgalmasabb évem a 2013-as volt – emlékszik vissza az orgonadoktor. – Akkor kilenc református templomban kezeltem a „pácienseimet”.

Elmondása szerint a legérdekesebb munka Kisgejőcön várt rá. Az ottani orgonát 1941-ben építették ugyancsak a Rieger testvérek. A felszabadítónak nevezett szovjet sereg katonái azonban megrongálták a sípjait. A hangszer 68 éven át néma tanúja volt az ottani gyülekezet istentiszteleteinek. Amikor Schreiner Sándornak köszönhetően újra megszólalt, az emberek szeme könnybe lábadt.

A 42 éves hangszerdoktor vidékünk egyetlen profi szinten tárogatózó zenésze. A hangszeren önerőből tanult meg játszani, de van egy követője. Pirigyi Gergelynek immár ő igyekszik átadni a tudását.

– A tárogató egy nagyon ritka és drága hangszer – tájékoztat beszélgetőpartnerem. – Az első darabot a néhai pallói citerazenésztől, Kerek Ferenctől „örököltem.” Nagyon rossz állapotban volt. A budapesti Szabó József mester újította fel. Majd hónapokkal később sikerült beszereznem egy jobb állapotban lévőt. Két pianínót adtam érte.

Ez a különös hangzású zeneszerszám annyira a szívéhez nőtt, hogy könyvet is írt róla. A Tárogató hangja – híd a hallgató szívéhez című kötet a megyei művelődési főosztály és a KMKSZ támogatásával négy nyelven – magyarul, ukránul, szlovákul és románul – íródott, és két éve látott napvilágot.

A tárogatósok népe egy érdekes társaság. Az idén rendezték meg 21. országos találkozójukat, amelyre az egész történelmi Magyarország területéről mintegy félszázan gyűltek össze. Talán mondani sem kell, hogy megyénket Schreiner Sándor képviselte. Mint ahogyan a 2015-ben ötödízben megrendezett vajai világtalálkozón is. Annak különlegességét az adta, hogy dr. Kövér László az Országgyűlés elnöke átadta a hivatalos igazolást arról, hogy a tárogató hungaricum lett.

Balogh Csaba

Forrás:

KISZó

Post Author: KISZó