Szolyva maroknyi magyarsága élni akar

Szolyva szórványvidéknek számít, csak pár száz magyar él ott. A kis közösség tagjai ragaszkodnak hagyományaikhoz, magyarságukhoz, kultúrájukhoz. Ezt igazolja Gerzsenyi Ibolya példája is, aki egyik kezdeményezője volt a református óvoda létrehozásának.

– Nehéz idők jártak akkoriban, csak gyári óvodák működtek, volt a bútorgyárnak, a televíziógyárnak, a vegyigyárnak. Aztán Isten úgy döntött, hogy megalapítsuk a református magyar óvodát. Ám 1994-ben halt meg édesapám, a temetésén Horkay László református lelkész szolgált, aki azt kérdezte tőlem, nem tudnék-e összegyűjteni néhány embert, akiknek istentiszteletet tarthatna. Körbetelefonáltam, s 1995-ben újra megalakult a településen a református közösség, augusztus 20-án volt az első istentisztelet. Akkor még sokkal többen, 105-en voltunk a gyülekezetben, most már csupán ötvenen vagyunk, a többiek sajnos eltávoztak az élők sorából. Abban az időben a vegyi gyár óvodájának voltam a vezetője. Az igazgató felesége megengedte, hogy egy teremben összegyűljünk a reformátusok. 1999-ben az épületet átadták az egyházkerületnek, akkor kezdtük tanítani a magyar nyelvet vasárnapi iskola keretében. Egyértelmű volt, van igény a magyar nyelvre, így később képzett tanárok érkeztek Szolyvára, és oktatták a gyerekeket fakultatív órákon.
Ibolya néni elmondása szerint a gondok, problémák nem tűntek el teljesen, az óvodát az egyháznak sem volt könnyű fenntartani, ezért 2005-ben Reöthy János polgármesterhez fordult segítségért, aki kész volt szerződést kötni az egyházkerülettel. Így tudott az intézmény mind a mai napig létezni, fennmaradni. Az önkormányzati szerződés 2019. szeptember 1-ig él.

Jelenleg 28 növendéke van az óvodának. Szinte mindegyikük vegyes családból származik, sokuknak már csak a nagyszülei tudnak magyarul. Ezért az óvónőknek és nevelőnőknek a magyar mellett ukránul is szólniuk kell a gyermekekhez. A cél az, hogy előkészítsék őket a magyar nyelvű első osztályba. Az elemi iskola az 1. számú középiskolában működik.

– Ön szerint van jövője a magyarságnak Szolyván?
Azt csak a Jó Isten tudja! Hol gondoltam volna én akkoriban némettanárként, hogy magyar óvodában fogok tanítani. Szernyén születtem, csupán egy osztályt jártam magyar iskolába, de annyit tudtam, hogy megtanítsam a gyerekeket az ábécére, amikor még nem voltak képzett pedagógusok. Valószínűleg már akkor terve volt velem Istennek, amikor megszülettem hogy Szolyvára kerültem, 1989-től élek itt. A kérdésre válaszolva: sokat kell dolgozni azon, hogy itt megmaradjon a maroknyi magyarság. Hála Istennek vannak fiatalok, akik segítenek ebben, hiszen felettem is eljárnak az évek. A Petőfi Program keretében ténykedik nálunk Fekete Krisztián, nagyon ügyes és tenni akaró fiatalember. Számos rendezvényt szervezett már. Sajnos innen is sokan elmentek…

Hegedűs Csilla

Forrás:

KISZó

Post Author: KISZó