Oktatási törvény: Kijevben húzzák az időt

Annak ellenére, hogy az erős és változatlan magyar álláspont miatt Ukrajnán egyre nagyobb a nemzetközi nyomás az új oktatási törvény jogfosztó nyelvi cikkelye miatt, Kijevben mégsem hajlanak annak módosítására. A szaktárca ugyan ismét egyeztetett a kárpátaljai magyar érdekvédelmi szervezetek képviselőivel, de érdemi elmozdulás nem történt.

A szerdai kijevi tanácskozást a hétfői EU–Ukrajna csúcs előzte meg. Ez azért volt lényeges, mert a brüsszeli esemény záródokumentumába – amit jóváhagyólag Petro Porosenko elnök is aláírt – bekerült az ukrán oktatási törvény ügye is. Ebben leszögezik, hogy Kijevnek biztosítania kell a nemzeti kisebbségekhez tartozók meglévő jogainak tiszteletben tartását saját alkotmánya és Ukrajna nemzetközi egyezményei szerint. A dokumentum világosan megfogalmazza: teljes körűen végre kell hajtani a Velencei Bizottság ide vonatkozó ajánlását, amely egyebek mellett valódi és érdemi párbeszédet javasol az érintett kisebbségek képviselőivel. Az is szerepel a zárónyilatkozatban, hogy a nyelvi normák 2023-ig történő halasztásáról szóló ígéreteknek megfelelően mihamarabbi parlamenti döntés szükségeltetik.

A meglehetősen konkrét megfogalmazás ellenére semmilyen áttörést nem hozott a már említett újabb konzultáció.

Lilija Hrinyevics oktatási miniszter részéről a legkisebb szándékot sem lehetett felfedezni a 7. cikk módosítását illetően, tudtuk meg Zubánics Lászlótól, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) elnökétől.

A kárpátaljai magyar politikus közölte, Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke, Orosz Ildikó, a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség (KMPSZ) elnöke és az ő aláírásával ellátott, közös munkatervet adtak át a minisztérium illetékeseinek, amiben egyebek mellett komoly szakmai javaslattal álltak elő az ukrán nyelv magyar iskolákban történő hatékonyabb tanítási módszereit illetően.

Orosz Ildikó a Kárpátalja.ma portálnak nyilatkozva elmondta, néhány apróbb kérdésben történtek előrelépések: például engedélyezik, hogy szeptembertől magyarországi ábécéskönyvekből és munkafüzetekből tanulhassanak az alsó osztályos gyerekek. Az ukrán fél továbbra is hajlandóságot mutat rá, hogy a magániskolák nyelvét az adott intézmények válasszák meg, és van némi kompromisszumkészség arra is, hogy a többségi nyelven oktató intézményektől eltérő követelményrendszert állítsanak fel ukrán nyelvből a nemzetiségi iskolák végzőseivel szemben.

Brenzovics László a kijevi fórumon emlékeztetett a két nappal korábbi EU–Ukrajna csúcstalálkozóra, ahol Petro Porosenko ukrán elnök ígéretet tett rá, hogy Ukrajna végrehajtja a Velencei Bizottság oktatási törvénnyel kapcsolatos javaslatait. Az ukrán miniszter asszony jelezte, esélyt lát arra, hogy a kijevi parlament végre megszavazza a törvény leginkább kifogásolt nyelvi részeinek 2023-ig történő kitolását. Ezt a részmegoldási javaslatot rendre kifejtik az ukrán illetékesek, a gyakorlatban azonban nem történik semmi. Holott egy ilyen döntéssel, ha mást nem is, de legalább időt nyerhetne a kárpátaljai magyar közösség.

Zubánics László roppant fontosnak nevezte a kárpátaljai magyar érdekvédelmi szervezetek egységes fellépését, azt, hogy következetesen ragaszkodnak az előző status quo-hoz, amiben változatlanul számíthatnak Magyarország teljes körű támogatására.

Márpedig a magyar álláspont változatlan – szögezte le Menczer Tamás, a Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkára a NATO-csúcstalálkozóval kapcsolatban. Mint kifejtette: amíg Ukrajnában a kisebbségi jogok elvétele nem fejeződik be, és az elvett jogokat nem adják vissza, addig a magyar kormány blokkolja Kijev euroatlanti integrációs törekvéseit.

Dunda György

Forrás:

KISZó

Post Author: KISZó