Orosz-ukrán retorikai hidegháború

A politikai helyzet ismeretében nincs abban semmi meglepő, hogy az ukrán és az orosz vezetők előszeretettel üzengetnek egymásnak. A legújabb pengeváltásra Vlagyimir Putyin gálánsnak szánt ajánlata adott okot. Az orosz elnök megerősítette, Moszkva kész visszaszolgáltatni a Krím bekebelezésekor birtokába került hadihajókat, repülőgépeket, páncélosokat.

Volodimir Grojszman erre azt válaszolta az orosz elnöknek, hogy Oroszország ne csak az elfoglalt hadihajókat, hanem az elcsatolt Krím félszigetet is adja vissza Ukrajnának.

Az ukrán miniszterelnök ezt a fegyveres konfliktus sújtotta Doneck megyében tett látogatásakor mondta. „A válaszjavaslatom az Oroszországi Föderáció elnökének az, hogy a flottával együtt a Krímet is adja vissza. Készek vagyunk a lehető legrövidebb időn belül elfogadni” – jelentette ki Grojszman.

Az UNIAN a hírrel kapcsolatban idézte Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivőt, aki azzal magyarázta Putyin ajánlatát, hogy az egy jóindulatú gesztus, amellyel Moszkva szeretné elmozdítani a holtpontról az orosz–ukrán viszony rendezését, amelynek jelenlegi állapotát ellenségesnek és siralmasnak nevezte. Emlékeztetett arra, hogy a Krím félszigeten lefoglalt haditechnikai eszközöket Oroszország már korábban elkezdte visszaszolgáltatni Ukrajnának, ám a folyamat megszakadt, amikor 2014 tavaszán kitörtek a harcok a Donec-medencében.

Az ukrán hírügynökség emlékeztetett arra, hogy az orosz külügyminisztérium 2014. július 5-én közölte: addig nem folytatják a haditechnika visszaadását, amíg az ukrán fegyveres erők teljesen be nem szüntetik harci tevékenységüket Kelet-Ukrajnában.

Oroszország addig 389 páncélozott eszközt, köztük nyolc katonai helikoptert és három hadihajót adott vissza Ukrajnának. Jelenleg a Krím félszigeten maradt 17 különböző rendeltetésű ukrán hajó, egy tengeralattjáró, továbbá korvettek, aknaszedők, vontatók és egyebek visszaszolgáltatása került szóba.
A szócsata legújabb hadmozdulatáról a pravda.ua számolt be. „ Mi továbbra is tiszteletben tartjuk Ukrajna területi egységét azokon a határokon belül, melyek a krími referendum és a félsziget az Orosz Föderációval való újraegyesítése után jöttek létre” – idézi az ukrán hírügynökség Szergej Lavrov szavait.
Az orosz külügyminiszter szerint Nyugaton mesterségesen felnagyítják az ukrán témát, a megérdemeltnél jóval nagyobb jelentőséget tulajdonítanak neki, Oroszország és a Nyugat szembenállásának színtereként állítják be. Lavrov ezt a hozzáállást hibásnak, túlpolitizáltnak minősítette, megjegyezve, amennyiben a Nyugat a minszki megállapodások teljesítésére koncentrálna, a probléma már rég lekerült volna a napirendről.

Az orosz diplomácia vezetője kijelentette: az USA és Európa látja, hogy az ukrán hatalom érdekelt a donbászi konfliktus elhúzódásában, s ezért szabotálja a minszki folyamatot. Lavrov még hozzátette: Oroszország nem sértette meg a Budapesti Memorandumot, mivel nem alkalmazott atomfegyvert Ukrajna ellen. Moszkvai évértékelő sajtótájékoztatóján az orosz külügyminiszter egyenesen Kijevet vádolta meg a dokumentum semmibevételével. „Ukrajna a Budapesti Memorandum elfogadásával egyidejűleg elkötelezte magát a rasszizmus, a neonáci ideológia, az idegengyűlölet elleni harc mellett, az, ami a Majdanon történt e vállalások durva megsértése volt” – idézi a korrespondent.net a politikust.

A Budapesti Memorandum elnevezésű nemzetközi szerződést 1994. december 5-én, Budapesten írták alá az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) itt megtartott konferenciáján. Az egyezmény biztonsági garanciákat nyújt az aláíró feleknek annak kapcsán, hogy Ukrajna csatlakozott a nukleáris fegyverek korlátozásáról szóló atomsorompó egyezményhez. A memorandumot eredetileg három atomnagyhatalom, Oroszország, az Amerikai Egyesült Államok és az Egyesült Királyság írták alá. Később Kína és Franciaország is támogató nyilatkozatot adott ki.
A szerződés biztonsági garanciái Ukrajna, Fehéroroszország és Kazahsztán területi integritását vagy politikai függetlenségét érintő fenyegetés, illetve erőszak alkalmazása esetére vonatkoznak. Ukrajna ennek eredményeként 1994 és 1996 között leszerelte a világon a harmadik legnagyobbnak számító nukleáris fegyverarzenálját.

Forrás:
KISZó

Post Author: KISZó