Miért vonul ki az állam a bankszektorból?

privatbank ukrajna

Az ukrán kormány azt tervezi, hogy a jelenlegi 55-ről 24 százalékra mérsékli az állami részesedést a bankszektorban. Több bankot, köztük a nemrég államosított Privatbankot eladja a közeljövőben. Vajon mi állhat a pálfordulás hátterében? – tettük fel Szempont rovatunkban a kérdést Bacsó Róbert ungvári közgazdásznak.

– Mi lehet az oka az ukrán kormány döntésének?
– Tudni kell, hogy már 2016-ban a kormány és az Ukrán Nemzeti Bank által kidolgozott stratégiai terv fényében 2022-ig teljesíteni kell a Nemzetközi Valutaalap azon követelését, hogy a bankszektorban csökkenjen az állami részesedés. A valóságban azonban minden másként történt, s még az év decemberében államosította az ország legnagyobb pénzintézetét. Maga az államosítás 160 milliárd hrivnyát emésztett fel az adófizetők pénzéből, de ezenkívül volt még további 30-40 milliárd egyéb költség is. A jelenlegi krízishelyzetben azonban biztosak lehetünk abban, hogy legalább három évig nem tudnák eladni. Ha mégis sor kerülne az adás-vételre abból csak veszteségesen jönne ki az állam. A korábbi években a Krivorizssztal kivételével egyetlen olyan vállalkozástól sem tudott úgy megválni, hogy profitot termelt volna.

– Milyen következményekkel járhat a kivonulás a lakosságra nézve?
– Az emberek szempontjából nehéz megállapítani, milyen hatást fog gyakorolni. Az állami kézen lévő bankok mindenhol azt hangoztatják, hogy 100 százalékban garantálják az emberek betétjeit, mivel nem mennek csődbe. A magánszektorban ezzel szemben a betétalap maximálisan kétezer hrivnyában állapítja meg a felső határt. Ez azt jelenti, hogy csődeljárás esetén ennyit kap vissza az adott személy, a többi bennmarad. A kivonulás egyfajta monopolhelyzetet is teremthet, s az állami részesedés csökkenésével ezen túl a bankok nem élhetnek olyan marketingfogásokkal, hogy teljes mértékben szavatolják a betéteket. Továbbá az embereknek jobban kell majd figyelniük, hol helyezik el a pénzüket, mert magánpénzintézetek sora ment csődbe az elmúlt öt évben.

– Felröppentek olyan hírek, hogy a privatizálás az OTP bankot is érdekelheti.
– Ennek lehet valóságalapja, ugyanis már évek óta van leányvállalata az országban. Ezáltal kiszélesíthetné jelenlétét az ukrán bankszektorban. Döntő szempont lehet ebben az is, hogy az állami bankok évek óta ott vannak a top ötös listákon. A hitelezést tekintve például a Privatbank az első.

– A dollárt illetően milyen árfolyam-ingadozás prognosztizálható az év folyamán?
– Úgy gondolom, az ukrán költségvetésben előírt várható 30 hrivnyás árfolyam reálisnak tekinthető. Ezt nyilván az aktuális gazdasági- és politikai helyzet befolyásolhatja. Hogyha az állam az importhoz viszonyítva növelni tudja az exportját, képes lehet a stabilitás elérésére.

Molnár Csaba

Forrás:
KISZó

Post Author: KISZó