Nyelvcsendőr vigyázná a rendet?

A folyamatos kijevi ígérgetések ellenére az ukrán parlament továbbra sem szavazta meg az egy éve elfogadott oktatási törvény nyelvi cikkelyének 2023-ig történő elhalasztását. Ellenben bármikor napirendre kerülhet az új nyelvtörvénytervezet, aminek elfogadása brutális ukránosítást jelentene.

Újabb, az országban élő kisebbségeket – beleértve a kárpátaljai magyarságot – súlyosan érintő törvény születhet Kijevben. A hivatalos nyelvhasználatot szabályozó új rendelkezés megalkotására azért van szükség, mert az alkotmánybíróság az év elején megsemmisítette a 2012-ben elfogadott kisebbségbarát nyelvtörvényt, ami lehetővé tette, hogy az egy tömbben élő kisebbségek nyelve regionális státusszal bírjon az adott régióban.

Ennek nyomán 18 kisebbségi nyelv részesült pozitív megkülönböztetésben, közte Kárpátalján a magyar.

A Legfelső Tanácsban négy nyelvtörvénytervezetet is iktattak. Ám egyik jogszabálytervezetben sincsenek a korábbihoz hasonló kiváltságok. Van helyette viszont az élet minden területére kiterjedő durva ukránosítás. Amennyiben változtatás nélkül fogadják el az 5670. számú törvénytervezetet,

a kisebbségek nyelve gyakorlatilag a háztartások szintjére korlátozódik.

A legnagyobb esély ugyanis a Mikola Knyazsickij, a törvényhozás kulturális és vallásügyi bizottságának vezetője által jegyzett dokumentum elfogadására kínálkozik.

A jogszabálytervezet kizárólag az ukrán használatát írja elő az élet valamennyi területén A hivatalnokoknak például már most is vizsgát kell tenniük államnyelvismeretből, egy speciális központot hoztak létre e célból és csak az általuk kiadott tanúsítvánnyal lehet munkát vállalni bármely állami hivatalban. Még csak az önkormányzati képviselőjelöltséghez is szükség lesz az említett nyelvismereti szertifikációra. A törvény leszögezi: az oktatás nyelve az óvodától az egyetemekig kizárólag az ukrán lehet. A média területén is erőszakos ukránosítás jöhet, kezdetben 60 százalékos ukrán nyelvű sugárzásról volt szó, de most az sem kizárt, hogy 100 százalékban csakis államnyelven működhetnének a tévék és rádiók.

A nyomtatott sajtótermékek vonatkozásában pedig azt tervezik, hogy például a magyar tartalom mellett ugyanazt, legalább feleannyi példányszámban, ukránul is meg kellene jelentetni.

Persze ehhez anyagi forrást nem rendelnek ki, azt a lapoknak önerőből kellene előteremteni, ami teljesen abszurd…

És ez még nem minden: bevezethetik a nyelvcsendőr intézményét, melynek feladata lesz a törvény betartása.

Akikkel szemben szabálysértést állapítanak meg – például a postai dolgozó vagy mondjuk a buszsofőr nem ukránul szólal meg –, azt 5-től 10 ezer hrivnyáig terjedő pénzbüntetésre ítélhetik, de állami közalkalmazottakat ki is rúghatnak emiatt.

A törvényben az ukrán nyelvet az állami szimbólumokhoz, azaz a himnuszhoz, a címerhez és a zászlóhoz sorolják.

Lapunk megkérdezte Tóth Miklóst, mit szól a tervekhez? A megyei tanács magyar frakciójának UMDSZ-es képviselője válaszában hangsúlyozta, ahogyan eddig is, például az oktatási törvény esetében, ugyanúgy most is egységes álláspontra kell helyezkedniük a kárpátaljai magyarság érdekvédelmi szervezeteinek. Elmondta, vélhetően a magyar frakcióban is téma lesz a készülő új nyelvtörvény. Megengedhetetlennek nevezte, hogy a korábban megszerzett kisebbségi jogokat megpróbálják különböző jogszabályok révén elvenni. „A küzdelem tétje, hogy Kárpátalján megmaradjon a magyar szó, legyen magyar jövő!” – hangsúlyozta az országos demokrata szövetség megyei képviselője.

Dunda György

Forrás:

KISZó/Fotó: Zunko Barnabás

Post Author: KISZó