Kettős állampolgárság és a „szeparatizmus”

Nem sértette meg Ukrajna egyetlen törvényét sem a beregszászi magyar konzul azon a videofelvételen, amelyet múlt szerdán szivárogtatott ki az Ukrinform ukrán állami hírügynökség kárpátaljai magyarok eskütételéről – jelentette ki Tóth Mihály, az Ukrán Nemzeti Tudományos Akadémia Koreckij Állam- és Jogtudományi Intézetének nyugalmazott tudományos főmunkatársa az MTI-nek nyilatkozva.

Alaptalanok Kijev vádjai

A szakértő hozzáfűzte, az állampolgársági esküt tévők sem sértettek jogszabályt. Tóth Mihály kifejtette, hogy az ukrán alkotmány 4-ik cikke nem egyértelmű megfogalmazásban úgy szól, hogy Ukrajnában “egy (egységes)” állampolgárság van. Az állampolgárságról szóló törvény 2. cikke ezt úgy magyarázza, hogy az országon belül egyes közigazgatási egységekben nem lehet más-más állampolgárság. A törvény ugyanezen cikke kimondja továbbá azt, hogy ha egy ukrán állampolgár más állam polgárságát megszerzi, vagy más állam polgára ukrán állampolgárságot kap, akkor az Ukrajnával való jogviszonyában kizárólag ukrán állampolgárnak tekintendő.

Vagyis az ukrán hatóságok nem veszik figyelembe semmilyen más állampolgárságát, csakis az ukránt, ez viszont nem jelenti azt, hogy tilos lenne más állampolgársággal is rendelkeznie egy ukrán állampolgárnak – magyarázta a jogász.

Azok, akik szerint a kettős állampolgárság Ukrajnában törvénytelen, az állampolgárságról szóló törvény 19. cikkére szoktak hivatkozni, amely szerint elvész az ukrán állampolgársága annak, aki saját akaratából felveszi más állam állampolgárságát. Ez a cikk azonban ellentétben van az alkotmány 25-ik cikkével, amely kimondja, hogy senki sem fosztható meg ukrán állampolgárságától és attól a jogától sem, hogy állampolgárságát szabadon megváltoztassa. Nincs összhangban a 19. cikk ugyanezen törvény 2. cikkével sem. Ezen ellentmondások miatt nem lehet szankcionálni a kettős állampolgárságot a jelenlegi jogszabályi környezetben – összegezte a szakértő.

A jogász szavai szerint a konzuli munkának része az ukrajnai magyar külképviseleteken az állampolgársági ügyek intézése, Ukrajnában pedig nincs olyan jogszabály, amely tiltaná ezt. A bécsi egyezmény – amelyre Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszter több nyilatkozatában hivatkozott – azt mondja ki, hogy a diplomaták kötelesek betartani a fogadó ország törvényeit.

A beregszászi konzul viszont nem sértette meg Ukrajna egyetlen törvényét sem azzal, hogy a munkáját végezte az állampolgársági eskütétel lebonyolításával, hiszen ez nem ütközik egyetlen ukrán jogszabályba sem.

Klimkin kifogásolta továbbá, hogy a videofelvételen a konzulátus munkatársa figyelmezteti az újdonsült magyar állampolgárokat: az ukrán hatóságoknak ne mutassák meg magyar útlevelüket, az országhatáron továbbra is az ukrán iratukat használják. Tóth Mihály szerint ezzel sem sértett törvényt a külképviselet. Nincs Ukrajnában olyan jogszabály, amely arra kötelezné az embereket, hogy vallják be, hány és milyen állampolgársággal rendelkeznek.

A szakértő felhívta a figyelmet arra, hogy semmilyen hatóságnak nincs joga a határon átkutatni az ukrán állampolgárokat kimondottan azzal a céllal, hogy megtudja, nincs-e nála másik állam útlevele.

Más állam útlevelének birtoklása ugyanis nem törvénysértés Ukrajnában.

Tóth Mihály kitért még arra, hogy a Mirotvorec (Béketeremtő) nevű ukrajnai internetes portál súlyosan megsértette a személyiségi jogait annak az öt kárpátaljai magyarnak, akik nevét és személyes adatait, törvénysértőnek és hazaárulónak bélyegezve őket, amiért felvették a magyar állampolgárságot az ukrán mellé, adatbázisában szombaton nyilvánosságra hozta.

Mintegy 40 ukrán kettős állampolgárt fedtek fel idén

Ebben az évben a csapi határátkelőn 39 olyan ukrán állampolgárt vettek nyilvántartásba, akikről kiderült, hogy más ország útlevelével is rendelkeznek – tájékoztatta a mukachevo.netet Artem Olijnik.

A Tisza-1 kirendeltség munkatársa közölte, az esetek 90 százalékában magyar útlevélre bukkantak, de szlovák, román és izraeli okmányt is találtak. Tavaly 49 hasonló esetet regisztráltak. Olijnik elmondta, hogy minden esetben jegyzőkönyvet vettek fel, melyet átadtak a bíróságnak. Az úti okmányokat nem kobozták el, mivel erre nincs jogi alapjuk.

Határőr „videózott” a beregszászi konzulátuson

Egy jelenleg is állományban lévő, vélhetően beépített ukrán határőr készítette a rejtett kamerás videofelvételt az állampolgársági eskütételről Magyarország Beregszászi Konzulátusán Hennagyij Moszkal, Kárpátalja kormányzója szerint. A megyevezető a 112.ua ukrán televíziós csatorna kedd esti műsorában elmondta, hogy a videofelvételt készítő hivatásos határőr maga is magyar állampolgársági esküt tett a beregszászi külképviseleten. Kérdésre válaszolva nem tartotta kizártnak, hogy a határőr beépített ügynökként megbízást teljesített – adta hírül szerdán a zakarpattya.net.ua kárpátaljai hírportál.

A „videobotrányt” Hennagyij Moszkal „mesterségesen keltettnek” és értelmetlennek nevezte egy olyan ország részéről, amelyik az Európai Unióba törekszik.

Hozzátette, Ukrajnában a kettős állampolgárság de facto létezik, míg de jure nincs. Úgy vélte, az ukrán parlamenti képviselők legalább fele rendelkezik második állampolgársággal, és a törvényhozás ezért nem akarja jogilag rendezni a kettős állampolgárság kérdését.

A KMKSZ feljelentette a külügyminisztert

Brenzovics László parlamenti képviselő, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke beadvánnyal fordult Jurij Lucenko főügyészhez Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszternek a kárpátaljai magyarokat szeparatizmussal gyanúsító kijelentései miatt – közölte szerdán a Kárpátalja hetilap internetes kiadása.

„Az utóbbi napokban Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszter a médiának adott interjúiban, valamint személyes oldalain, a Facebook és Twitter közösségi portálokon azzal vádolja Kárpátalja magyar közösségét, hogy rájátszik a szeparatista hangulatokra a megyében, utalva rá, hogy a kárpátaljai magyarok szeparatista veszély forrásai az Ukrajna elleni hibrid háborúban Oroszország állítólagos befolyása miatt” – írja a képviselő.

„Anélkül, hogy kommentálnám egy hivatalos személy badarságait, különösen egy olyan minisztérium legmagasabb rangú tisztviselőjét, amelynek célja, hogy országunk diplomáciai, jószomszédi és toleráns kapcsolatokat alakítson ki szomszédai mellett általában is a világgal, kérem Önt, hogy felelőssége tudatában viszonyuljon Palvo Klimkin miniszter ezen provokatív kijelentéseihez, amelyek meggyőződésem szerint szándékosan irányulnak részéről etnikai ellenségeskedés szítására a Kárpátalja megye területén máig békésen egymás mellett élő nemzetiségek között” – jelezte Brenzovics László.

„Úgy vélem, hogy Pavlo Klimkin miniszter fent említett, általa a médiában terjesztett nyilatkozatai magukon viselik a Büntetőtörvénykönyv 161. cikkelyében foglalt bűncselekmény jegyeit, vagyis a nemzetiségi, faji vagy vallási ellenségeskedés és gyűlölet szítására, a nemzeti méltóság és becsület lealacsonyítására, vagy a polgárok vallási nézeteikkel kapcsolatos érzéseinek megsértésére, valamint faj, bőrszín, politikai, vallási vagy egyéb meggyőződés, nem, etnikai és társadalmi származás, vagyoni állapot, lakóhely, nyelv vagy más jellemzők alapján a polgárok közvetlen vagy közvetett kiváltságainak közvetlen vagy közvetett korlátozására, esetleg közvetlen és közvetett kiváltságaik megállapítására irányuló cselekedetek” – mutatott rá a honatya.

„Az ukrán népképviselők jogállásáról szóló törvény 161. cikkelye alapján, tekintettel a fentiekre, kérem, ellenőrizze Pavlo Klimkin miniszter említett provokatív kijelentéseit a médiában, és indokolt esetben indítson ellene büntetőeljárást Ukrajna Büntetőtörvénykönyvének 161. cikkelye alapján” – zárja sorait Brenzovics László.

Forrás:

KISZó/Fotó: Zunko Barnabás

Post Author: KISZó