Működik-e nálunk az autómentesség?

Szeptember 16. és 22. között tizenhetedik alkalommal rendezik meg az Európai Mobilitási Hetet, amelynek célja a környezetbarát és fenntartható városi közlekedés népszerűsítése. A rendezvény egyik hosszú távú célja, hogy rávegye a rendszerint autóval munkába, iskolába vagy kikapcsolódni járó polgárokat, hogy az utazáshoz alternatív közlekedési módokat vegyenek igénybe. A hét csúcspontja az Autómentes nap rendezvény, ahol a részt vevő városok és települések egy teljes napra lefoglalnak bizonyos területeket kizárólag a gyalogosok, kerékpárosok és a tömegközlekedés számára. Vajon Ungváron mennyire tudatosok az autósok? – kérdezte a KISZó Hájcsuk Ferenc ungvári taxist.

– Az elmúlt héten kevesebb volt a gépkocsi a megyeszékhely útjain?

– Egyáltalán nem. Megkockáztatom, tíz autósból nyolc nem is hallott még a mobilitási hétről és az autómentes napról. Az autók száma folyamatosan növekszik, a gépkocsiforgalom már rég kinőtte a várost. Nem kétséges, a dugók, a légszennyezettség mértéke és az útjaink állapota azt jelzi, lenne létjogosultsága a kezdeményezésnek. Ugyanakkor az is igaz, hogy egyetlen hét nem oldja meg a problémát, viszont felhívja a figyelmet az egyre súlyosbodó helyzetre. Az önkormányzat és a döntéshozók feladata lenne, hogy népszerűsítsék az autóhasználat helyettesítésére alkalmas, fenntartható közlekedési megoldásokat. Ugyanakkor nem népszerűsíteni, hanem alapjaiban kéne megreformálni Ungvár tömegközlekedését.

– Ha javulna a tömegközlekedés színvonala, többen buszoznának és kevesebb autó járna a város útjain?

– Ez nem kérdéses. Ha nem lenne túlzsúfolt és ennyire kiszámíthatatlan a tömegközlekedés, sokkal többen szállnának buszra. Az utasok többsége, amikor beszáll az autómba, elmondja, hogy azért hív inkább taxit, mert ez biztosabb és kényelmesebb. Nap mint nap látom a káoszt, a zsúfolt buszmegállókat, a leharcolt buszokat és a heringként utazó embereket, így érthető, miért van ennyi jármű az utakon. Azért mert nincs más alternatíva.

– Taxisként rengeteget rója a város útjait. Mi a tapasztalata, mennyire elterjedt a kerékpározás a megyeszékhelyen?

– Ahogy a tömegközlekedéshez, a biciklizéshez is megfelelő infrastruktúrára lenne szükség. Sajnos Ungváron fél kezemen meg tudom számolni, hány kijelölt bicikliút van. Ennek ellenére a kerékpározás egyre népszerűbb, egyre többen választják ezt, részben a tömegközlekedés katasztrofális állapota és a költséghatékonyság miatt. Fontos lenne, hogy a gyerekeknek már az iskolában megtanítsák a környezettudatosságot, de ebben a szülők felelőssége is óriási. Rossz példa, amikor a lakóhelytől két sarokra lévő óvodába vagy iskolába autóval viszik a gyereket.

– Mennyire tudatosak a kárpátaljai autósok?

– Rövid ideig külföldön éltem és ott azt tapasztaltam, hogy az emberek ügyelnek arra, hogy környezetbarát autót vásároljanak. Vannak olyan európai városok, ahonnan például kitiltották a dízelautókat. Ukrajnában viszont nem a járművek széndioxid-kibocsátását veszik szemügyre, hanem az árát. Míg külföldön a tulajdonosok 3-5 évente cserélik a gépkocsijukat, ezzel szemben vidékünkön vannak, akik 30-40 éves vasakkal közlekednek. A másik probléma, hogy a külföldről behozott autók jelentős többsége sem fiatal. Ám  erre megoldást csak az jelenthet, ha kevesebbet használják.

Szabó Sándor

Forrás:

KISZó

Post Author: KISZó