Hazaárulással riogat a megyei ügyészség

Az Ukrán Büntetőtörvénykönyv hazaárulásra vonatkozó cikke alapján indított eljárást a megyei ügyészség magyar állampolgárság kárpátaljai lakosok általi felvételének ügyében – adta hírül a megyei ügyészség sajtószolgálata.

A hivatalos közlemény szerint az ügyészség a büntetőeljárást az ukrán BTK 111. cikkének hazaárulásra vonatkozó 1. része alapján indította meg, amely az ügy előzetes jogi minősítése. A vizsgálatot a hatóság a médiában megjelent információk alapján kezdeményezte, amelyek szerint “ukrán állampolgárok Ukrajna szuverenitása és területi integritása elleni cselekményt követtek el” – áll a jelentésben, amely szerint az ügyben a nyomozást az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) folytatja a megyei ügyészség eljárásjogi irányításával.

Az ügy előzménye, hogy az Ukrinform állami hírügynökség rejtett kamerával készült videofelvételt tett közzé a napokban, amelyen kárpátaljai magyarok állampolgársági esküt tesznek a beregszászi magyar konzulátuson. Hennagyij Moszkal, Kárpátalja megye kormányzója egy televíziós interjúban azt állította, hogy a két ország között diplomáciai feszültséget okozó felvételeket egy állományban lévő ukrán határőr készítette, aki maga is magyar állampolgársági esküt tett.

Bár egyes ukrán hatóságok sajátosan értelmezik a jogszabályokat, fontos leszögezni: az ukrán törvények nem tiltják a kettős vagy többes állampolgárságot. Az alkotmány 4. cikke nem fogalmaz egyértelműen, amikor megállapítja, hogy Ukrajnában “egy (egységes)” állampolgárság van. Az állampolgárságról szóló törvény 2. cikke ezt úgy értelmezi, hogy az országon belüli egyes közigazgatási-területi egységekben nem létezhet más-más állampolgárság.

Semmilyen ukrán jogszabály nem szankcionálja a kettős vagy többes állampolgárságot.

Az állampolgársági törvény említett cikkének megfelelően ha egy ukrán állampolgár felveszi más ország állampolgárságát, vagy más állam polgára ukrán állampolgárságot szerez, akkor az Ukrajnához fűződő jogviszonyában kizárólag ukrán állampolgárnak tekintendő.

A megyei ügyészség kisebbségi szempontból botrányos bejelentését megelőzte Jurij Lucenko főügyész csütörtöki bejelentése, miszerint az SZBU kutatni fog a kettős állampolgárok után. Kárpátaljai magyar szervezetek magyarázatot kérnek az ukrán főügyésztől fenyegető kijelentései miatt. Magyarázatot követel a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) és az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) Jurij Lucenko ukrán főügyésztől csütörtökön tett kijelentései miatt, amelyek szerint megfosztják ukrán állampolgárságuktól azokat a kárpátaljai lakosokat, akikről az Ukrán Biztonsági Szolgálat nyomozása kideríti, hogy magyar állampolgársággal rendelkeznek.

Brenzovics László, a KMKSZ és Zubánics László, az UMDSZ elnöke a főügyészhez intézett beadványban magyarázatot kérnek az ukrán főügyésztől azokkal a médiában tett kijelentéseivel kapcsolatban, hogy az SZBU nyomozást indított a Kárpátalján kiadott magyar útlevelek ügyében. Ennek kapcsán a két szervezet választ vár Jurij Lucenkótól arra a kérdésre, hogy amennyiben tényleg elkezdődött a nyomozás, akkor miért csak a magyar útlevelek kiadása ügyében és csak a kárpátaljai lakosok esetében, miközben ismeretes, hogy Ukrajna más megyéinek ukrán állampolgár lakosai is felveszik más országok állampolgárságát.

Milyen megfontolások alapján történik ez a megkülönböztetés?

– kérdezik a beadvány aláírói.

Ugyancsak választ vár a két magyar szervezet arra vonatkozóan is, hogy Ukrajna mely törvényét sértették meg azok a kárpátaljai lakosok, akik magyar útlevelet kaptak, továbbá milyen ukrán jogszabály állapít meg felelősséget más ország állampolgárságának a felvételéért, illetve miben nyilvánul meg ez a felelősség. A beadvány készítői tudni szeretnék, hogy amennyiben hatályban van Ukrajna 1996-ban elfogadott alkotmánya, akkor hogyan egyeztethetők össze a főügyész kijelentései az alaptörvény 25. cikkével, amely szerint “Ukrajna állampolgára nem fosztható meg állampolgárságától”, és az egy (egységes) állampolgárságnak a 4. cikkben lefektetett alkotmányossági elvével. Az utóbbi az ukrán állampolgársági törvény értelmezésében ugyanis azt jelenti: az ukrán állampolgárság kizárja annak lehetőségét, hogy Ukrajna közigazgatási-területi egységei, saját állampolgárságot létesítsenek. A magyar szervezetek szerint tisztáznia kell Lucenkónak azt is, mi a helyzet az ukrán állampolgársági jogszabálynak azzal a rendelkezésével, hogy amennyiben Ukrajna állampolgára más állam vagy államok állampolgárságát vette fel, akkor az Ukrajnához fűződő jogviszonyokban őt csak Ukrajna állampolgáraként ismerik el. Ugyanezt állapítja meg az adott törvény az ukrán állampolgárságot felvett külföldi esetében is, akit az Ukrajnához kapcsolódó jogviszonyokban csak ukrán állampolgárként ismernek el – mutatnak rá a kárpátaljai magyar szervezetek vezetői.

Forrás:

MTI/KISZó

Post Author: KISZó