1956 – a szabadság és függetlenség iránti vágy szimbóluma

Méltósággal emlékeztek a kárpátaljai magyar szervezetek Magyarország ungvári és beregszászi külképviseleteivel közösen az 1956-os forradalom és szabadságharc 62. évfordulójára. Előbb az ungvári 1956-os emlékműnél tartottak koszorúzást, majd az ungvári börtön falánál lévő 1956-os emléktáblánál helyezték el az emlékezés virágait, gyújtottak mécsest. Ezek végeztével a Kárpátaljai Megyei Ukrán Zenei-Drámai Színházban került sor alkalomhoz illő ünnepi műsorra „Adj emberséget az embernek, magyarságot a magyarnak!” címmel.

– A mai napon azokra a hősökre emlékezünk, akik nélkül most nem élhetnénk szabad országban – mondta Buhajla József, Magyarország ungvári főkonzulja a Kárpátaljai Megyei Ukrán Zenei-Drámai Színházban az 56-os rendezvénysorozat záró programján, a himnuszok elhangzását követően. – 1848 és 1956 megmutatta, hogy ezek nélkül a hősök nélkül az 1990-es rendszerváltás nem jöhetett volna létre. A főkonzul kérésére a jelenlévők egyperces néma főhajtással tisztelegtek a hősök emléke előtt.

Dr. Keskeny Ernő, Magyarország kijevi nagykövete kihangsúlyozta, hogy

1956 mindenekelőtt a szabadság és a függetlenség iránti vágy szimbóluma a magyarság számára. Emlékeztetett arra, hogy a magyar nép híres szabadságszeretetéről és arról, hogy ha kell, fegyverrel is kész megvédeni azt.

– Az 1956-os forradalom és szabadságharc hősöket kívánt és hősöket teremtett – fogalmazott a diplomata. – Emlékeznünk kell a tömegekre, akik a lengyel utat követve kiálltak a zsarnok kommunista rendszer ellen a szabadságunkért, mert megelégelték az elnyomó rendszer hazugságait. A pesti srácokra, akik fegyvert fogtak az újonnan kivívott szabadság megvédéséért, és azokra, akik az életüket adták a szabad Magyarország függetlenségének megvédéséért. A forradalom régen látott egységet teremtett a magyar nép körében, az egész országot áthatotta a nemzeti egység élménye, amely további erőt adott a forradalomnak.

Emlékeznünk kell azokra a magyar, ukrán és ruszin testvéreinkre, akik itt, Kárpátalján álltak ki a forradalom mellett, akik hosszú börtönbüntetést kaptak tettükért.

Ungváron, Beregszászban, Nagyszőlősön, Mezőkaszonyban, Mezőváriban sorra alakultak 56-ban fiatalokból azok a csoportok, akik szovjetellenes röplapokat terjesztettek. A megtorlás Kárpátalján is megtörtént, 1959-ig sok kárpátaljai került börtönbe a magyar forradalom melletti bátor kiállása miatt.

Megjegyezte, hogy a kivívott magyar szabadságot és függetlenséget csak a kommunista rendszerben testvérinek nevezett szovjet katonai beavatkozás tudta eltiporni, a szabadságharcot pedig szó szerint vérbe fojtani. Így ezen a napon a mártírokra is emlékezünk és azokra, akik nyugatra vándoroltak a megtorlások elől. A szabadságharc csak egy időre szenvedett vereséget, 1990 után Magyarország újra elnyerte függetlenségét, és a magyar nép kezébe vette sorsának irányítását.

Emlékeztetett arra, hogy Kárpátalján a magyarság súlyos problémákkal kénytelen szembenézni, harcot kell folytatni nyelvének, kultúrájának megőrzéséért, vagyis megmaradásáért.

Beszédében utalt az oktatási törvényre, a nyelvtörvényre, a parlament honlapján bejegyzett, a kettős állampolgárságot szerzett, magyarok deportálását kezdeményező petícióra, valamint a szélsőséges Mirotvorec honlapján megjelent listára, az elmúlt héten a megye több pontján kiragasztott magyarok ellen uszító óriásplakátokra.

– Sokasodnak azok a jelek, amelyek azt érzékeltetik velünk, hogy valakik meg akarják félemlíteni a magyarságot, s mindenáron fel akarják gyújtani Kárpátalját. Ez nem fog nekik sikerülni, mert itt békés népek és emberek laknak, akik a történelem évszázadai során bebizonyították, hogy ellen tudnak állni az uszításnak és békében akarnak élni a jövőben is – hangsúlyozta Keskeny Ernő, aki hozzátette, a kárpátaljai magyarság nagyon nehéz éveket élt meg és a jelek szerint az elkövetkező időszak sem lesz könnyű. Ugyanakkor bizakodó volt abban, hogy a kárpátaljai magyarság ki fog tartani minden nehézség ellenére és megmaradt szülőföldéjén, ahogy ezer éve megmarad a helyén. Ehhez természetesen megkapnak minden támogatást a magyar kormánytól és Magyarországtól.

A megemlékezésen levetítették Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter videóüzenetét, amit a határon túli magyarságnak és az összes magyar külképviseletnek elküldtek.

– Hálásak vagyunk 1956 valamennyi hősének, mivel nagy szerepük van abban, hogy ma élvezhetjük a szabadságot – mondta üzenetében a külgazdasági és külügyminiszter. Szijjártó Péter hangsúlyozta: a hálának abban is ki kell fejeződnie, hogy Magyarország most is ragaszkodik szuverenitásához, szabadságához.

Hennagyij Moszkal, a Kárpátaljai Megyei Állami Közigazgatás elnöke beszédében példaértékűnek nevezte a magyarok szabadságra és demokráciára való törekvését, amiért 56 őszén sokan a legértékesebbet, életüket is hajlandóak voltak feláldozni.

Kárpátalján is támogatták a budapesti eseményeket, emiatt sokakkal elbánt a totalitárius rendszer. A szovjet tankok megállították a forradalmat, de nem állíthatták meg a történelem menetelését. Kifejtette a megye vezetése eddig is és a jövőben is megtesz mindent annak érdekében, hogy megvédje a nemzeti kisebbségek jogait.

– Tiszteletre méltó az az elszántság, amivel a magyarok 62 éve fellázadtak a szabadságért a szovjet rezsim ellen – mondta beszédében Mihajlo Rivisz, a Kárpátaljai Megyei Tanács elnöke. – Ma fejet hajtunk azok előtt a hősök előtt, akik életüket adták a hazájukért, a totalitárius rendszer megdöntéséért. Ukrajna számára közeli ez az élmény, ugyanis a közelmúltban mi is átéltünk egy forradalmat, napjainkban is harcolunk egy megszálló hatalom ellen.

Dr. Brenzovics László, a KMKSZ elnöke, parlamenti képviselő a forradalom 62. évfordulójára emlékezve kiemelte, Európa népei között elsőként és egyedüliként a magyarok voltak azok, akik fellázadtak a szovjethatalom ellen.

– Apáink nemzedéke még átélte az ’56-os forradalmat, a mi nemzedékünk átélte azt az időszakot, amikor ezt elhallgatták, s azt is, amikor a forradalom méltó helyére került a magyar történelemben. Most visszatekintve reménytelen küzdelemnek tűnt, mégis nagyon fontos eredménnyel járt mind a világ-, mind a magyar nemzeti történelem szempontjából. A szovjet kommunista hatalmon 1956-ban ütötték azt a sebet, amibe később belepusztult. Ezt a sebet a szabadságszerető magyar nép ejtette a birodalmon. Ezt egy emberöltőn keresztül elhallgatták. Az 1990-es rendszerváltozás is innen gyökerezik – fogalmazott Brenzovics László.

A KMKSZ elnöke kiemelte, a szabadság az, amikor az ember saját maga dönthet saját sorsa felett. Így van ez ma is. Hiszen szabadság az is, hogy az ember saját maga választja meg, milyen nyelven kíván beszélni, taníttatni gyermekét és gyakorolni hitét. Azonban a szabadságért mindig küzdeni kell, ez nem egy tartós állapot, mint az úszás, ha az ember nem úszik tovább, akkor elsüllyed.
Az ’56-os forradalom másik fontos tényezője az egység megnyilvánulása, fejtette ki a képviselő, ami kiterjedt az egész magyar nemzetre, hiszen a határokon túl, így Kárpátalján is szolidárisak voltak a magyar szabadságharcosokkal. Nemcsak a magyarok, hanem más szabadságszerető emberek is mindent megtettek, hogy segítsék annak győzelmét. Ukrajnában 1956–58 között 141 embert ítéltek el azért, mert kiálltak a magyar forradalom mellett.

– A kárpátaljai magyarság jelenleg is küzdelmet folytat szabadságáért – zárta beszédét Brenzovics László, aki köszönetet mondott azoknak, akik szolidárisak ebben a harcban. Ez a szolidaritás és az ’56-os hősök emléke adjon erőt nekünk a további küzdelmekhez a magyar szabadságért.

– Ha körülnézek, azt látom, hogy az itt helyet foglaló közönség nagy része 1956 után született – kezdte ünnepi beszédét Dr. Zubánics László, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség elnöke. – Számunkra maga az esemény és az évforduló megsárgult fényképek, fekete-fehér pörgő képkockák együttesét jelenti, hiszen ezeket csak mások visszaemlékezései alapján ismerhetjük. Ezeken a képeken és filmkockákon azt láthattuk, hogy a Budapest utcáira kivonult fiatal egyetemisták egy szebb és jobb jövőért, vidáman integetve egymásnak kivonulnak az utcára. De láthattuk azt is, hogy az ünneplő fiatalok ledöntik a Sztálin-szobrot a Dózsa György úton, ahogy porba hull a vörös csillag a rádió épületének homlokzatáról, látjuk a sortüzeket a Kossuth téren. Mindössze néhány napig tartottak ezek az események, de megváltoztatták a történelmet. Azoknak a kárpátaljai magyaroknak, akik támogatták a forradalmat, a fő kérdés nem az volt, hogy mit kapnak a hazától, hanem mit tudnak tenni a hazáért. 1956 többek között abban is segített nekünk, hogy egy polgári társadalom épült fel Kárpátalján – jegyezte meg Zubánics László, zárszónak felolvasta XII. Piusz pápa 1956. október 28-án megfogalmazott enciklikáját a magyar nép békéjéért és szabadságáért folyó nyilvános imákról.

A továbbiakban Gál Natália szakmai vezetésével a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola színjátszó szakkörének zenés-irodalmi összeállítását láthatták a meghívott vendégek. A hagyományoknak megfelelően az este a Szózat közös eléneklésével ért véget.

A Magyarok Kijevi Egyesület főhajtása a hagyományokhoz híven, a Magyar dombon és a Liszt Ferenc emlékjelénél zajlott le.

Szabó Sándor

Forrás:

KISZó

Post Author: KISZó