Orosz Ildikó: a kommunista hatalomgyakorlás eszközei ma is léteznek

A XX. század kommunista, fasiszta hatalomgyakorlás eszközei napjainkban is kísértenek, különösen Ukrajnában – jelentette ki Orosz Ildikó, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola rektora Budapesten, a Terror Háza Múzeumnál tartott központi ünnepségen.

Orosz Ildikó szerint napjaink ukrajnai eseményei emlékeztetnek a 100-150 évvel ezelőtti, zsidók elleni tüntetésekre. Kifejtette: a kárpátaljai magyarokat akarják hibáztatni az ország gazdasági, politikai csőd közeli helyzetéért. Az utóbbi években rendszeressé vált, hogy a tévécsatornák kárpátaljai magyarokat becsmérlő műsorokkal félrevezetik a közvéleményt, történelmi emlékhelyeiket, emléktábláikat megrongálják, történelmüket átírják. A városokban fáklyás menetet szerveznek arcukat eltakaró fiatalok, a kettős állampolgárok személyes adatait közzétették egy “halállistának” tartott honlapon, míg a parlament honlapján azért gyűjtenek aláírást, hogy tűzzék napirendre a kitelepítésüket.

A kárpátaljai magyarok érdekeiért a világon sehol nem tiltakoztak, csak Magyarországon

– jegyezte meg, hozzátéve: “egyedül Magyarország áll mellettünk, köszönjük Magyarország”. A rektor azt mondta: az ellenük irányuló provokációk megsokszorozódtak. Példaként említette a több törvénnyel, nemzetközi szerződéssel ellentétes új oktatási törvényt, legújabb vádként pedig a szeparatizmust emelte ki.

Kiemelte:

örülnének, ha az ukrán állam gondoskodna róluk és Kárpátaljáról, és nem szorulnának a magyar állam támogatására.

Azt mondta: a kárpátaljai magyarok nem akarnak többet, mint amire minden ember vágyik, hogy családjuknak többé-kevésbé kiszámítható jövőt építhessenek olyan közegben, ahol biztonságban érezhetik magukat. Ehhez elsősorban stabil politikai és jogi környezet szükséges, ahol a megtermelt javakból, az általuk fizetett adókból arányosan részesülnek. Orosz Ildikó azt mondta: hálásak a magyar kormánynak a gazdasági, szociális, kulturális segítségért és a politikai kiállásért. A kárpátaljai magyarok képviseletében felidézte: 1956-ban minden kárpátaljainak volt tapasztalata a szovjet rendszerről, annak működéséről, s mindannyian követték a magyarországi eseményeket. Volt aki, megpróbált átszökni a határon, hogy csatlakozzon, alakultak csoportok is, akik röplapokat terjesztve üzentek a szovjeteknek: “hagyják el Magyarországot”. A Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség elnöke kiemelte: a 62 évvel ezelőtti fiataloknak volt merszük szembemenni a világ egyik legnagyobb hatalmával, azért, hogy az utánuk következő magyar generációknak legyen esélye egy emberhez méltóbb, szabadabb életre. Ők kezdték lebontani a kommunista világot Európában.

A Terror Házánál tartott megemlékezésen Orbán Viktor miniszterelnök volt a főszónok. Az európai parlamenti választás tétjéről, a szabad nemzetek szövetségéről és a birodalomépítési kísérletek tragikus kimeneteléről is beszélt október 23-i ünnepi beszédében a kormányfő, aki a 62 évvel ezelőtti forradalom és szabadságharc kapcsán a nemzeti egységet, a bátorságot és a forradalom tisztaságát emelte ki. Kijelentette: a magyar nem szerencsejátékos fajta, nem hazardírozik a hazájával, nem szívesen bocsátkozik kétes kimenetelű kalandokba, ha kell, remény nélkül is tud harcolni, de jobban szereti, ha a hősiesség és a józan ész is az ő oldalán áll. A kormányfő szerint az 1956-os szabadságharcosok észszerű döntést hoztak: a szovjetek kivonultak Ausztriából, a magyar kommunisták egymást „bicskázták”, a szabad nyugati világ pedig buzdította a magyarokat, és segítséget ígért.

– Egyik oldalon a biztos enyészet reménytelensége, a másik oldalon a többé vissza nem térő, utolsó lehetőség. Meg kellett próbálni, és meg is próbálták. Úgy, ahogy azt csak mi, magyarok tudjuk. Halált megvető bátorsággal, rossz vitáinkat magunk mögé hajítva, egységben és tiszta szívvel – hangsúlyozta a miniszterelnök.

Forrás:

MTI/KISZó

Post Author: KISZó