Varsó után rendeződhet Kijev és Budapest viszonya?

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter egy kisebbségvédelmi egyezmény megkötését javasolta Ukrajnának Varsóban, ahol ukrán partnerével, Pavlo Klimkinnel tárgyalt egy biztonságpolitikai fórum helyszínén. Az ukrán fél a javaslat tanulmányozására tett ígéretet. Klimkin ugyanitt bejelentette, hogy az ukrán külügyminisztériumban is létrehoznak egy – mint fogalmazott – a magyar biztoséhoz hasonló, de azzal nem teljesen megegyező posztot a határokon átnyúló együttműködésre. Vajon a varsói találkozóval enyhülhet-e a Kijev és Budapest közötti ellentét? – kérdezte a KISZó Mihajlo Selemba, politológust.

– Az újabb párbeszéd után milyen irányt vehet az ukrán–magyar viszony?

– A korábbi jónak mondható viszony és a bizalom visszaállításához még rengeteg lépésre van szükség mindkét fél részéről. Ugyanakkor egyértelműen vannak pozitívumai az újabb egyeztetésnek. Talán a legfontosabb az, hogy a két külügyminiszter rövid időn belül már másodszor találkozott, ugyanis fontos, hogy a felmerülő vitás kérdéseket és problémákat, amik az utóbbi időben nagyon elszaporodtak, a legmagasabb szinten beszéljék meg. Szintén pozitívum, hogy mindkét oldal hajlandó kompromisszumokra, gondolok elsősorban arra, hogy a magyar kormány a jövő héten a hivatalos közlönyben közzéteszi a Kárpátalja fejlesztéséért felelős miniszteri biztosi tisztség új, megváltoztatott elnevezését. A pozitívumok közé sorolnám a határokon átnyúló együttműködésért felelős ukrajnai biztos kinevezését is.

– Kijev milyen szerepkört szán az ukrajnai biztosnak?

– Ezt már rég meg kellett volna lépnie Kijevnek annak érdekében, hogy javítsa és magasabb szintre emelje a határokon átnyúló együttműködést. Nemcsak Magyarországgal, hanem Szlovákiával, Romániával és Lengyelországgal is szorosabbra kell fűzni a gazdasági és kereskedelmi együttműködést. Nekem úgy tűnik, Klimkin kezd belefáradni abba, hogy, úgymond, állandóan Kárpátalja problémáinak megoldásával kell foglalkoznia. Miközben ott van neki a Krím-félsziget és a Donec-medence kérdése, az Ukrajna európai uniós, illetve a NATO felé történő integrációs törekvései.

– Az elmúlt két találkozón kevés szó esett az oktatási törvény hetedik cikkelyéről, és az első olvasatban elfogadott nyelvtörvényről. A kisebbségvédelmi egyezmény megkötése megoldást jelenthet ezekre a problémákra?

– Ez attól függ, mit tartalmaz majd a szóban forgó egyezmény. Számos olyan nemzetközi egyezményt és szerződést is aláírt Ukrajna mely a nemzeti kisebbségek jogainak védelméről szól. Úgy tűnik, Kijev megpróbálja elterelni a figyelmet a nyelvi és oktatási kérdésről. Ugyanakkor Budapest ezt nem fogja annyiban hagyni, és ameddig ez nem oldódik meg, nem várható jelentős javulás a két ország viszonyában.

– Klimkin szerint meg kell védeni a külföldön élő ukránok érdekeit. Ez akár azt is jelentheti, hogy például Magyarországon veszélyben vannak az ukránok?

– Nem hinném, hogy Magyarországon bármelyik nemzeti kisebbséget veszély fenyegetné. Az ukrán külügyminiszter gyakran mond olyat, amiket egy-két héten belül pontosít, vagy teljesen másképp tálal. Klimkin nem mindig fogalmaz egyértelműen. Sajnálatosan az ilyen félreértésekből adódik a legtöbb konfliktus. Nem kizárt, hogy az Oroszországban élő ukránokra gondolt, bár az ő esetükben sem beszélhetünk veszélyről, hisz Kárpátaljáról is több ezren dolgoznak Oroszországban.

Szabó Sándor

Forrás:

KISZó

Post Author: KISZó