Ezt még unokáink is fizetni fogják – egekbe szökött az államadósság

Az ukrán kormány a fizetésképtelenség elkerülése érdekében kénytelen volt belemenni a novembertől életbe lépő 23,5 százalékos lakossági gázáremelésbe, mert másfél évnyi szünet után csak így juthat ismét hitelrészlethez a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF). Ez azonban csak tűzoltásra lesz jó, mert Ukrajna államadóssága már így is meghaladja a 74 milliárd dollárt, s ebben még nincs is benne az a közel 4 milliárd dolláros valutaalapos kölcsön, amire még az idén számítanak Kijevben.

Egy újabb, 3,9 milliárd dollár értékű, 14 hónapra szóló készenléti hitelprogram elindításának feltételeiről állapodott meg a Nemzetközi Valutaalap az ukrán kormánnyal.

A washingtoni székhelyű szervezet azután indítja csak el az utalást, ha az ukrán parlament jóváhagyja a jövő évi állami költségvetést, valamint a kijevi kormány meglépi a régóta sürgetett lakossági gázáremelést. Az utóbbi bejelentésre már sor is került, Volodimir Grojszman miniszterelnök közölte: november 1-jével 23,5 százalékkal megemelik a gázárat a lakossági fogyasztók számára, így egy köbméter ára 8,55 hrivnya lesz. A kormányfőt politikai riválisai máris szembesítették azon ígéretével, hogy amikor friss miniszterelnökként azonnal a gázár megduplázásával indított, akkor azt ígérte, azzal az emeléssel egyszer és mindenkorra leveszik a napirendről ezt a témát. Az ukrán fővárosban máris voltak tüntetések a gázáremelés miatt és még továbbiak is várhatók.

A kabinet sokáig küzdött a népszerűtlen lépés ellen, s az, hogy alig öt hónappal a jövő évi elnökválasztás, valamint szűk egy évvel a parlamenti választások előtt mégis belekényszerültek ebbe, azt is jelzi, nagy lehet a baj az államháztartás körül. Ezt támasztják alá a pénzügyminisztérium és a központi jegybank legfrissebb adatai is.

A nemzeti bank idei előrejelzésében 5 milliárd dollár hitelre számított, nagyrészt az IMF-től, a Világbanktól és az Európai Uniótól, valamint államkötvények kibocsátásából.

Ám, hogy a piacokról tudják finanszírozni az államadósságot, nagy szükség volt az IMF-el történő megállapodásra, hiszen a valutaalap utoljára másfél éve, 2017 áprilisában adott pénzt Kijevnek, s 2019 márciusában eleve lezárul a 2015 tavaszán, 17,5 milliárd dolláros keretösszeggel megkötött hitelmegállapodás, amiből Ukrajna eddig csak 8,7 milliárdot volt képes lehívni. Egyébiránt az új megállapodásnak már csak a hírére is a központi banknál azonnal hozzáláttak egy értékpapír-csomag kihelyezésének az előkészületeihez.

Legutóbb tavaly szeptemberben bocsátottak ki államkötvényeket, akkor 3 milliárd dollár értékben, 15 éves futamidőre és 7,37 százalékos kamattal.

A sietség érthető, ha az államadósság számait nézzük.

A pénzügyminisztérium tájékoztatója szerint jelenleg 53,53 milliárd dollárra rúg az az összeg, amit az elkövetkező 27 évben, 2045-ig szükséges rendezni.

Ukrajnára az idei esztendőben 3,25 milliárd dolláros tartozás visszafizetése vár, jövőre 5,88 milliárd, 2020-ban pedig 6,04 milliárd dollár.

Idén januártól szeptemberig USA-valutában számítva 1,9 százalékkal csökkent az államadósság szintje, s 74,85 milliárd dollárt tesz ki. Az előző hónapban Ukrajna nemzetközi valutatartaléka 17,23 milliárd dollárt képezett, ami 8,4 százalékkal kevesebb, mint 2018 januárjában volt.

Az IMF további feltételéül szabott jövő évi költségvetést a kabinet már benyújtotta a törvényhozáshoz, első olvasatban már döntöttek is róla. Amint arról a KISZÓ is beszámolt már, a jövő évi költségvetés-tervezet az ideihez képest sokkal jelentősebb finanszírozást irányoz elő a hadsereg és a belügyi szervek vonatkozásában, s valamelyest csökkenti az államigazgatási apparátusra jutó kiadásokat.

Az igazi nagy vesztes azonban az egészségügy és úgy általában a szociális szféra lesz. A büdzsé kidolgozói 3 százalékos GDP-növekedéssel és 7,4 százalékos inflációval számolnak.

A jelenlegi 3723 hrivnyás minimálbért 4173 hrivnyára növelnék, ami a projektben lefektetett 29,4 hrivnyás irányadó dollárárfolyamot tekintve 142 dolláros minimálkeresetnek felel meg.

Összességében a büdzsé bevétele meghaladná az egytrillió hrivnyát, amire korábban még nem volt példa. Egészen pontosan 1,29 trillió hrivnya (36,7 milliárd dollár) bevétellel és 1,94 trillió hrivnya (38,9 milliárd dollár) kiadással számolnak. A mínusz a GDP 2,3 százalékát tenné ki.

Dunda György

Forrás:

KISZó

Post Author: KISZó