Fókuszban a gyerekek

Nagygejőcön nagy ütemben nagy átalakítások zajlanak. Az önkormányzathoz tartozó községek helyzetéről érdeklődtünk az ideiglenesen áthelyezett polgármesteri hivatalban és a kisdedóvóban.

– Az intézkedéseiből világosan látszik, hogy Ön számára a gyerekek az elsők.

– Az óvoda és az iskola mindig prioritást élvezett nálam – jegyzi meg Szűcs Pálma, akit nyolc évvel ezelőtt választottak polgármesterré. – Több dolog is felújításra szorult akkor, de nem lehetett mindent egyszerre. Pár évvel ezelőtt bele akartunk kezdeni a községháza tetőszerkezetének a cseréjébe, de elhalasztottuk. Inkább, hosszú egyeztetések után a katolikus egyháztól kivásároltuk azt az épületet, ahol most az óvoda van, és azt tettük rendbe.

Ez volt az első lépésem, miután elfoglaltam a széket. A községháza teljes körű felújításába végül nyár elején kezdtünk bele.

Már nagyon ráfért, mivel egy több mint százéves, korábban istállóként, szülészetként, majd óvodaként használt épületről beszélünk. Ott azt megelőzően csak „kozmetikai” szépítgetés történt. Ha röviden akarom leírni, akkor finoman úgy fogalmaznék: közel sem felelt meg a 21. század követelményeinek.

A falu másik nagy projektje az új kultúrház megépítése, ami egy udvaron lenne az óvodával és a rendelővel.

Kisgejőcön a régebbi kultúrházat a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség vásárolta meg, ahol az elemi osztályok számára nyitottak tantermeket. A kicsik ezelőtt a református parókián tanultak.

A rendelő is ott volt, de a mostani új oktatási intézménybe már nem költözhetett át velük, így ha csak a község vezetője nem gondoskodik róla, az utcán találják magukat.

Ezt megelőzendő kivásároltak egy lakóházat Kisgejőcön, ahol folytatódhat a betegek fogadása. Miután befejeződnek a munkálatok a községházán, belekezdenek a rendelő átalakításába is.

A kistérségi területek kialakításával kapcsolatban Szűcs Pálma elmondta: senkihez sem szeretnének csatlakozni, de ha már minden kötél szakad, akkor úgy véli,

Szürte központtal kellene kialakítani a hromadát.

– Akkor a magyarok együtt maradnának, a három Gejőcön kívül Császlócot, Rátot, Téglást, Palágykomorócot, Kisszelmencet, Gálocsot kötnék egybe – magyarázza. – Az eddigi tervek szerint viszont Ungvárhoz lennénk csatolva. Ezt semmiképpen sem szeretnénk, hiszen úgy csak egy elhanyagolható kis „vég” lennénk és a magyarságunk is veszélybe kerülne. A kétezres községünknek valószínűleg még képviselője sem lenne.

Nagygejőchöz tartozik Kisgejőc és Oroszgejőc is. Ez utóbbi 120-130 lelkes, többnyire ukrán ajkú lakossággal megtöltött falu. A polgármester szomorúan meséli, hogyan vándorolnak el komplett családok a környékről, mennyi ház válik eladóvá, amit aztán ukrán nemzetiségűek vásárolnak meg.

Ahogy átsétálunk a nagygejőci óvodába, negyvenhárom csemete fogad minket az otthonos környezetben. Ottjártunkkor tapasztalhattuk, hogy nemcsak sírni, hanem énekelni is tudnak, a gyurmafigurák készítésében pedig verhetetlenek.

Vetrócki Margit 38 éve dolgozik a kisdedóvóban. Az édesanyja szintén óvónő volt, így természetesnek vette, hogy ő is ezt a hivatást választja.

– Gyerekkori álmom vált valóra ezzel – meséli az igazgató. – Örömmel tölt el, hogy látom, mivé cseperedtek az egykori neveltjeim, és már a kisgyerekeiket hozzák. Úgy érzem, van eredménye az oktatásnak és a nevelésnek. Már ki sem próbálnék más szakmát. Nagyon szeretem a gyerekeket, minden csöppségben látok valami szépet. Most is elérzékenyülök, ha erről beszélek.

– Mit kell tudni az óvoda múltjáról?

– 1948-ban alakult. 1985-ig a mostani református parókia helyiségeiben székelt. Akkor felépült egy kétszintes épület, ahol 4 csoport indult 90 gyermek számára. Az az intézmény Nagy-, Kis- és Oroszgejőcöt szolgálta ki. Bölcsőde, kis-, középső és nagycsoport is volt benne. A gyerekek születési száma azonban csökkenni kezdett a településen, ezért fokozatosan megszüntettük a csoportokat. Végül egy vegyes maradt, ahová 26 gyerek járt. A helyi hatóságok úgy döntöttek, az általános iskola költözik a helyünkre.

De még 15 éven keresztül osztoztunk az épületen, mi külön intézményként, az alsó szinten működtünk.

– Mikor sikerült átköltözni ide?

– Szűcs Pálma szívügyének tekinti a gyerekek nevelését. Amint polgármester lett, mindent elkövetett, hogy megfelelő körülményeket teremtsen nekik. Megvásárolták a görög katolikus egyháztól a mostani épületet, amit sikerült átépítenünk. 2015 decemberében adták át a teljesen felújított óvodát, és januárban már meg is kezdtük a munkát három csoporttal. Jelenleg 43 kisgyerekünk van. Velem együtt öten vagyunk pedagógusok. A kollégák helyiek, én egyedül járok be Rátról.

– Mire lenne még szükségük?

– Bővítésen törjük a fejünket, filagóriákat szeretnénk az udvarra. A parkosítás is tervben van, a polgármesterünk már intézkedik is. Jó lenne lecserélni azt a néhány régi bútort, ami a szobákban maradt. A községi tanács mindenben támogat minket, igen szerencsés helyzetben vagyunk.

Az étkeztetésre is annyi pénzt biztosít, hogy a szülők a költség csupán 40 százalékát fizetik. Ez jó dolog, mert akad olyan település, ahol 50-60 százalékban kell hozzájárulni az étkeztetéshez.

– A születésszám most kicsit megcsappant. A kétezres évek elején, úgy 2013-ig növekvő tendenciát figyelhettünk meg, most újra kevesebb gyerek születik. Az idén még csak 4 jött világra Nagygejőcön. Nagyon sok háromgyermekes család csemetéje járt az óvodánkba – nekik még kedvezmény is járt –, de ez az utóbbi időben már nem jellemző. Arról nem is beszélve, hogy mennyien elvándorolnak.

Simon Rita

Forrás:

KISZó

Post Author: KISZó