A szőtteseknek mindig lesz értéke

A Nagydobronyi Népművészeti Tanoda idén márciusban nyitotta meg kapuit. Azóta több, főként gyerekprogram zajlott le az intézményben. A húsvéti készülődést mézeskalácssütés, agyagozás-korongozás, népzenei és néptánctábor követte. Néhány hete szövőtanfolyam indult, melynek vezetői Kupás Gizella és Prófusz Marianna. A fonalvetés és az egyszerű, minta nélküli szövés műveleteinek elsajátítása után az azsúrozás technikáját is megtanulták.

– Már a tanoda indulásakor megfogalmazódott bennünk a gondolat, hogy felnőttek számára is szeretnénk kézműves programokat szervezni – kezdi beszélgetésünket Hidi Tünde, a tanoda koordinátora. – Adta magát az ötlet, hogy az első ilyen egy szövőtanfolyam lehetne, hiszen a szövés olyan régi népi mesterség, melynek gazdag hagyománya van Nagydobronyban. Alig száz éve a helyiek ruházatának nagy része még szövőszéken készült.

Minden családnak volt saját „szátyivája”, a szövés-fonás a nők mindennapi foglalkozásai közé tartozott. Mind a mai napig eleven hagyományai vannak a faluban, ám főként az idősebbek gyakorolják ezt a szép mesterséget.

Szerettük volna felkelteni a fiatalabbak érdeklődését is a szövés iránt. A legfőbb célunk az volt, hogy a tanfolyam résztvevői alapos ismeretet szerezzenek e szép mesterség folyamatával, technikáival, valamint a textilek fajtáival kapcsolatban, megismerkedjenek a szőttesek típusaival, forma- és motívumvilágával.

Örömteli, hogy nemcsak a dobronyiakat érdekelte a dolog, hanem más településekről is érkeztek jelentkezők.

Hat állandó tagja van a kurzusnak, de egy-egy alkalom erejéig bárki csatlakozhat.

– Hogyan viszonyulnak napjainkban a szőttesekhez?

– Már nem az az elsődleges célja a hagyományos szövőszéken történő szövésnek, hogy a család ruházkodási igényét kielégítse. Viszont a lakásdekorációban továbbra is fontos szerepet játszanak az egyedi, igényes kivitelű, minőségi textíliák. Egy szövőszéken készült terítő vagy asztalközép különleges hangulatot kölcsönözhet bármely szobának, lakótérnek. A kézműves textíliának mindig lesz értéke.

Ezenkívül maga az elfoglaltság nyugtató, meditatív hatású, fejleszti a kreativitást, éppen ezért kiváló hobbi is lehet – tette hozzá a koordinátor.

– Én már korábban is tudtam szőni, csak azzal nem voltam tisztában, hogyan történik a fonal felvetése. Hasznosnak tartom, hogy megismerhetek néhány új motívumot is. Ezeket otthon én is alkalmazhatom majd – jegyzi meg Tóth Margit, a képzés egyik somi résztvevője.

Kupás Gizella, akinek sokszínű tehetségéről már korábban beszámoltunk, nagy örömmel mutatja meg a résztvevőknek e régi tevékenység csínját-bínját.

– Mennyire nehéz kitanulni a szövés mesterségét, illetve mivel kezdődik maga a munkafolyamat?

– A mai résztvevők könnyen vették az akadályt, hamar megtanulták az azsúrozást is. Az egyszerű szedett mintát is csak egyszer kellett megmutatni. Egy komplikáltabb motívum azonban nagy odafigyelést igényel, de aki tud hímezni szál után, annak ez sem okoz gondot. Maga a folyamat azzal kezdődik, hogy a cérnát feltesszük a vetélőre, aztán a szövőszékre, majd felcsavarjuk és beszedjük a nyüstbe, aztán a bordába, felkötjük és kezdődhet a szövés. Elmondani azért könnyebb, mint megcsinálni – mosolyodik el Gizike néni, a tanfolyam oktatója.

Bara Tünde

Forrás:

KISZó

Post Author: KISZó