Mit jelent a gyakorlatban a hadiállapot?

Mint arról a KISZó Online már kora reggel tudósított, hétfő délután a kijevi parlamentben elfogadhatják a hadiállapot bevezetéséről született nemzetbiztonsági és védelmi tanácsi javaslatot, amit Petro Porosenko elnök is támogat.

A hír hallatán sokan teszik fel a kérdést: mivel járhat ez konkrétan? Miben érinthet bennünket hétköznapi mindennapjainkban?

Lezárhatják-e a határokat, indoklás nélkül besorozhatnak-e bárkit?

Nos, a pánikkeltés elkerülése céljából és mindenki megnyugtatásául közelebbről is megnéztük, mit takar a hadiállapot bevezetésének fogalma.

A hadiállapot életbe léptetéséről szóló törvény 24 pontot tartalmaz. Például annak hatálya során nem tarthatnak semmilyen választásokat, nem kezdeményezhető semmiféle referendum, nem módosítható az alkotmány, tilos tömegrendezvényeket szervezni, pártok, civil szervezetek tilthatók be, korlátozható a sajtó működése, kijárási tilalmat rendelhetnek el, a katonakötelesek esetében tilos a lakhelyelhagyás, ukrán és külföldi állampolgároktól egyaránt megtagadható a határon való be- és kilépés, az önkormányzatok feladatköreit az elnök alá rendelt speciális katonai közigazgatási irányítás veszi át.

Ugyanakkor az a parlament döntésétől függ, hogy a 24 pontból melyeket rendelik el, mint ahogyan az is, hogy az ország mely területeire vonatkoztatják a hadiállapotot, az ugyanis szólhat Ukrajna teljes területére, de akár csak egyes veszélyeztetett megyékre is.

Fontos kiemelni: amennyiben bevezetik is azt, az nem jelenti a határátkelők lezárását, mint ahogyan azonnali katonai mobilizációval sem jár.

Petro Cihikal, az ukrán állami határőrség parancsnoka jelezte, csupán megerősítik a határok védelmét, de nem korlátozzák az azokon való forgalmat. Csupán az orosz állampolgárokat vizsgálhatják majd az eddigieknél is sokkal tüzetesebben. Azt pedig Petro Porosenko elnök mondta, hogy nincs szó általános mozgósításról, csupán az első vonalas tartalékosokat, az ATO-veteránokat helyezhetik esetleg készültségbe, másokat nem érint az új helyzet.

A hadiállapot elrendelését azért érdekes megvilágításba helyezi a március végi elnökválasztás időpontja. Az elnöki adminisztráció előtt már hétfőn tüntettek, hogy ha be is vezetik a katonai állapotot, a választások időpontját ne módosítsák, azt minden körülmény közepette tartsák meg. Ugyanezt javasolta több politikus is, köztük Oleg Ljasko, a Radikális Párt elnöke vagy például Viktor Baloga, Kárpátalja egyik legbefolyásosabb politikusa.

Mindenesetre hétfőn elkezdték megerősíteni a kijevi kormányzati negyed őrzését.

Forrás:

KISZÓ/Dunda György

Post Author: KISZó