A malenykij robot áldozataira emlékeztek Técsőn

November utolsó vásárnapja Técsőn emléknap, ilyenkor a magyar szervezetek, történelmi egyházak képviselői a temetőben gyűlnek össze néma főhajtásra. A malenykij robot, a sztalini terror, még annyi év távlatából is sokakat érint, szinte minden családban emlékeznek valakire, nagyapára, apára, akik jóhiszeműen indultak háromnapi munkára, egy szörnyű háború rombolása nyomainak eltakarítására, s lettek a szovjet gyűjtőtáborok ártatlan áldozatai.

– A szolyvai siratófalra idén is három új emléktábla került elhurcolt emberek nevével. Köztudott, hogy 30 ezer ember nem tért vissza erről a „háromnapos munkáról”.

Vajon hány főt számlálna Kárpátalja magyarsága ma, ha nem következik be ez az emberirtás?

Fejet kell hajtsunk, és soha nem felejthetjük azokat, akik inkább vállalták a meghurcoltatást, semmint megtagadták volna nemzetiségüket. Példaképként kell lebegjen előttünk az ő kitartásuk akkor, amikor a mi megpróbáltatásainkat, az ellenünk elkövetett törvénytelenségeket kell megélnünk – emlékezett Ambrus Pál, az UMDSZ Felső-Tisza-vidéki Szervezetének elnöke.

Bár beletörődtünk sorsunkba, az ész és a szív nem felejtett – fejtette ki Sari József, a KMKSZ Felső-Tisza-vidéki középszintű szervezetének elnöke. Bizonysága ennek az, hogy itt vagyunk, és a jövőben is itt leszünk. De ott voltunk s leszünk Szolyván a magyar Golgotánál. Nem volt hozzánk kegyes a XX. század, s ezért, tanulva a múltból, össze kellene fogniuk az együtt élő nemzetek fiainak, hogy most a XXI. század elején ne meneteljenek félkatonai szervezetek Beregszász és Ungvár utcáin, ne történjenek robbantások, ne listázzanak, és ne beszéljenek ismét deportálásról. Egy Európába törekvő ország ne csorbítsa szerzett jogainkat.

Hiszen mi nem akarunk mást, mint félelem nélkül, kultúránkat, nyelvünket megtartva élni szülőföldünkön, ahol már ezer esztendeje élünk és együtt élünk.

László Károly református lelkész „lelki levélben” vallott a megélt fájdalmakról és bánatról.

A Szózat eléneklése után a szervezetek képviselői és az elhurcoltak hozzátartozói az emléktáblánál elhelyezték a kegyelet koszorúit.

Bökényi Magdolna

Forrás:

KISZó

Post Author: KISZó