Ki nyer és ki veszít a hadiállapoton?

Szerda reggeltől hadiállapot van érvényben Ukrajna tíz megyéjében. Kárpátalja nincs e régiók között. Indokolt volt-e és kinek az érdekeit szolgálta a hadiállapot bevezetése, ki nyer, és ki veszít az egészen, hogyan hat a zsebünkre és a mindennapjainkra a december 26-ig érvényes rendelkezés? – kérdezte a KISZó Mihajlo Selemba politológust.

– Az eddig ismert részletek alapján a Kercsi-szorosban történt ukrán−orosz tengeri incidens mennyire indokolta a hadiállapot bevezetését?

– A kelet-ukrajnai fegyveres konfliktus kezdete óta több alkalommal is indokolt lett volna a hadiállapot bevezetése, de ez mégsem történt meg. Hogy a korábbiakkal ellentétben most ezt mégis meglépte Kijev, az azzal magyarázható, hogy Oroszország nyílt agressziót követett el a Kercsi-szorosban. Vagyis az ukrán haditengerészet katonáira nem felkelők vagy szakadár erők, hanem közvetlenül orosz katonák lőttek, ilyenre a kelet-ukrajnai háború több mint négy éve alatt egyszer sem volt példa.

A hadiállapot megelőzési céllal lett bevezetve, hogy az ukrán hadsereg felkészülhessen egy esetleges újabb orosz agresszióra.

– Vannak vélemények, melyek szerint csak belpolitikai húzás az egész…

– A hadiállapot bevetéséről szóló több órás parlamenti vita az ukrán demokrácia vizsgája volt, amelyen a Legfelső Tanács megfelelt. Kompromisszumos döntés született. A kormánypárt és az ellenzék jól reagált a politikai kihívásra és kivédte az esetleges buktatókat. Az eredeti 60 helyett csak 30 napra szavazták meg a hadiállapotot, és a rendkívüli ülésen kitűzték a jövő évi elnökválasztás pontos dátumát is.

Végül egy olyan változat került elfogadására, amely megfelelt a parlamentnek, az elnöknek és a nemzetbiztonsági és a védelmi tanácsnak egyaránt.

Ilyen értelemben a parlament által elfogadott törvény nincs befolyásoló hatással az elnökválasztásra. Nehéz megmondani, hogy Porosenko tényleg politikai előnyszerzés céljából akarta-e bevezetni a hadiállapotot.

– Ilyen értelemben az elnököt sarokba szorították?

– Egyértelmű, hogy az ukrán államfőt nyomás alá helyezte a parlament. Legfőképp az ellenzék, de a kormánykoalícióban lévő Népi Front sem szerette volna, ha elmarad a tavaszi elnökválasztás. Végül mindenki számára egy elfogadható verziót fogadtak el.

A legnagyobb vesztese a történteknek az elnök, ugyanis tovább zuhant a népszerűsége.

– A hadiállapot megoldás a kialakult helyzetre?

– Jelen helyzetben aktivizálni kellene a normandiai formátumú tárgyalásokat, ugyanis Vlagyimir Putyin orosz és Petro Porosenko ukrán elnök nem tárgyalt a Kercsi-szorosban bekövetkezett incidens óta. Pedig csakis politikai úton lehet megoldani a kialakult helyzetet, az erőfitogtatás nem vezetne jóra. Ha Doneck és Luhanszk megyéhez hasonlóan az Azovi-tengert is elveszítené az hatalmas kárt okozna az ukrán gazdaságnak.

– Milyen hatással lehet mindez az ország gazdasági és társadalmi helyzetére?

– A pénzpiac nem szereti a bizonytalanságot, és a bejelentés után rögtön elkezdett gyengülni a hrivnya a dollárral szemben, ami a megnövekedett kereslet miatt következett be. Az UEFA döntése alapján csütörtökön a Vorszkla–Arsenal Európa Liga-mérkőzést biztonsági okok miatt Poltava helyett Kijevben rendezték. Az érintett 10 megyében várhatóan elmaradnak a nagyobb nemzetközi rendezvények az elkövetkező egy hónapban, ebben ki is merülnek a korlátozó intézkedések.

A kárpátaljai hétköznapokra pedig egyáltalán nem lesz hatással ez a 30 nap.

Kijev most Moszkvával van elfoglalva, a Budapesttel folytatott vitás kérdések ezzel háttérbe szorulnak?

– A médiából egyértelműen kiszorul a magyar kérdés, ugyanakkor nem tűnik el. Kijevnek és Budapestnek folytatni kell az egyeztetést ahhoz, hogy megtalálják a kompromisszumos megoldást a vitás kérdésekre.

Szabó Sándor

Forrás:

KISZó

Post Author: KISZó