UMDSZ-kongresszus: Zubánics László a régi-új elnök

Újabb négy évre dr. Zubánics Lászlót választották meg az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) elnökének a szervezet mai, Beregszászban tartott tisztújító kongresszusán.

A közel 300 küldött és számtalan vendég előtt zajlott rendezvényen dr. Szili Katalin miniszterelnöki megbízott is köszöntötte a jelenlévőket. Tolmácsolta dr. Semjén Zsolt nemzetpolitikai miniszterelnök-helyettes és Potápi Árpád János nemzetpolitikai államtitkár üdvözletét.

“Élj meg érdekes időket” – idézett egy kínai átokból, hozzáfűzve: a kárpátaljai magyarság mostanság sajnálatosan érdekes időket él meg, ahelyett, hogy az ország függetlenné válása után 27 évvel inkább az önigazgatás formáiról beszélnénk. Kitért a nagy méreteket öltő elvándorlásra, leszögezve: aki marad, az vállalkozik a nagyobb kalandra. A magyar Országgyűlés korábbi elnöke a szülőföldön maradásra biztatott mindenkit, arra, hogy a jelenben is büszkén vállaljuk magyarságunkat, hogy legyen itt jövőnk. Emellett összefogásra szólított fel mindenkit.

Szintén az együvé tartozás, a közös cselekvés alternatíva nélküliségére szólított fel egy másik vendégszónok, Barta József is. A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) alelnöke, a megyei tanács első elnökhelyettese szerint a nemzetegyesítést nemcsak tágabb értelemben, de szűkebb pátriánkban, a helyi magyarságon belül is véghez kell vinni.

A KMKSZ és az UMDSZ közötti korábbi csatározásokat az együttműködésnek, az árkokat pedig hidaknak kell felváltania, egymás közötti falak építése helyett a még meglévőket kell lebontani

– mutatott rá a helyes irányra Barta József. Kijelentéseit nagy taps fogadta az országos szövetség kongresszusának helyet biztosító beregszászi művelődési ház padsoraiban.

A küldöttek  az elnöki tisztet 2014 óta betöltő Zubánics Lászlónak egyhangúan szavaztak ismét bizalmat az elkövetkező négy évben is. Megerősítették tiszteletbeli elnöki tisztségében dr. Tóth Mihályt is, a szervezet egykori vezetőjét. A kongresszus egy politikai zárónyilatkozat elfogadásával fejezte be munkáját.

Az UMDSZ XXII. közgyűlését mások mellett megtisztelte jelenlétével Bujdosó János, a Potápi Árpád János vezette nemzetpolitikai államtitkárság kárpátaljai ügyekben illetékes főosztályvezetője, Magyar Lóránt RMDSZ-es parlamenti képviselő, Buhajla József ungvári magyar főkonzul és Szilágyi Mátyás beregszászi főkonzul.

A rendezvényről részletes beszámolót közlünk a Kárpáti Igaz Szó december 12-én megjelenő keddi számában.

Az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség közgyűlésének politikai nyilatkozata

Az utóbbi években Ukrajnában gazdasági, politikai és szociális szempontból egyaránt kedvezőtlenül alakult a helyzet, ami az ország valamennyi állampolgárának életére rányomta a bélyegét. Hatványozottan igaz ez a nemzeti kisebbségekhez tartozó polgárok, igy a Kárpátaljai magyarság esetében, akik mindemellett elszenvedő alanyai azoknak a gyűlöletkampányoknak, amelyek az ország közvéleményét folyamatosan lázban tartják és elterelik a figyelmet a valós problémákról és azok megoldásáról. Soha nem látott csorbákat szenvedett a kisebbségi jogérvényesítés országunkban. E folyamat számunkra legfájdalmasabb eseménye az oktatási törvény 2017. évi elfogadása volt, mely rendelkezett az anyanyelvi oktatás intézményének megszüntetéséről, ennek lehetőségét csak az elemi oktatás szintjén, és kizárólag az e célból alakított osztályokra korlátozta. Majd Ukrajna Alkotmánybírósága formai okokra hivatkozva hatályon kívül helyezte a kisebbségi nyelvhasználatot biztosító törvényt. A kisebbségek jogállásának ellehetetlenítését betetőzheti az ukrán parlament előtt lévő nyelvhasználati törvény, illetve a többes állampolgárságot szankcionáló törvény elfogadása. Az előbbi elfogadása a privát szférára korlátozná a más nyelvek használatát. E magatartásával az ukrán állam alapjaiban sérti saját alkotmányában és számos nemzetközi szerződésben foglalt kötelezettségeit. De mint a tapasztalat mutatja ezt büntetlenül teheti, hiszen Magyarország kivételével mindenütt a kettős mérce alapján tekintenek az Ukrajnában zajló folyamatokra, ahol a kisebbségi kultúrák és nyelvek egyszerűen beáldozhatóak a geopolitikai érdekek oltárán.
Számunkra egyértelmű, hogy nemzeti közösségünk kizárólag akkor marad meg Ukrajnában, ha sikerül megőriznünk oktatási intézményeinket. Ugyanakkor szorgalmazzuk, hogy mihamarabb teremtsék meg a szükséges feltételeit annak, hogy a kárpátaljai magyarok elsajátíthassák az államnyelvet. Sajnos az ukrán oktatási minisztériummal folytatott tárgyalásaink többnyire a „süketek párbeszédére” hasonlítanak.

Ugyanakkor sajnálattal kell megállapítanunk, hogy mind a csökkenő gyermeklétszám, mint pedig az oktatási piac túlkínálata miatt jelentősen romlik az oktatás színvonala. Mindent meg kell tennünk ezen tendenciák leállítására, hiszen ezáltal önmagunk is okozói leszünk az önkormányzati iskolahálózat leépülésének és felszámolásának.

A létbizonytalanság, a háborús helyzet miatt egyre több kárpátaljai magyar emberben érik meg az elhatározás, hogy tartósan vagy végérvényesen elhagyja szülőföldjét. Sajnálattal tapasztaljuk, hogy a jelentősebb munkahelyteremtéssel kecsegtető beruházások messze elkerülik vidékünket, mi több, a Magyarország által kilátásba helyezett nagyberuházások is elmaradtak. Falvainkban-városainkban egyre több üres házzal találkozunk, az utóbbi években településeink nemzetiségi összetétele, arculata is jelentősen megváltozott. Ezek a változások, illetve a félelemkeltés hullámai aggodalmaink szerint oda vezethetnek, hogy a következő önkormányzati választások során még magyar-magyar együttműködés esetén is nehéz lesz megfelelő számú, illetve képességű képviselőjelöltet állítani.

Az elmúlt időszak, illetve az előttünk álló ősz ukrajnai eseményei – amely a jövő évi elnökválasztásokon induló, egymást hazafiságban és kisebbségellenességben túllicitáló jelöltek ígéreteitől lesz hangos – azt mutatják, hogy a nemzetpolitikában is fontos lenne olyan új stratégiák kialakítására, amelyek képesek kezelni az egyre gyakrabban felmerülő problémákat.

Nekünk, kárpátaljai magyaroknak a jelenlegi nehéz helyzetben tudomásul kell vennünk, hogy az anyaország mellett kizárólag önmagunkra, illetve egymásra hagyatkozhatunk. Nem lehet kirekesztő politikát folytatni olyan időben, amikor a közelgő elnökválasztások során a legdurvább kampánysorozat előtt állunk, amelynek egyik szenvedő alanya valószínűleg a kárpátaljai magyarság lesz. Mindenki számára egyértelművé kell tennünk, hogy a 2015-ös választás során eredményes magyar-magyar együttműködésnek Kárpátalja viszonylatában nincs alternatívája. A kárpátaljai magyarság jövőjének biztosítása érdekében a különféle választott testületben kizárólag a két magyar szervezet együttműködése (önálló, vagy közös listák indítása) lehetséges. A hatékony együttműködés elmélyítése érdekében a magyar kormány mellett a politikai szervezetek és a történelmi egyházak képviselőinek részvételével egy tanácsadó testületet létrehozására lenne szükség. A nevezett tanácsadó testület (illetve a mögöttük álló szervezetek és egyházak) bevonásával fontosnak tartjuk egy Kárpátalja-stratégia kidolgozását a következő évekre. Ennek kidolgozása és elfogadása évtizedes adósságunkat is törlesztené.

Szövetségünk tagságát mélyen aggasztják azok a folyamatok, amelyek a hadihelyzet részleges bevezetése révén elindultak. Hiszünk abban, hogy van még lehetőség a béke megteremtésére, s magunk részéről minden erőnkkel azon leszünk, hogy az itt, Kárpátalján több évszázada kialakult békés egymás mellett élést és tiszteletet meg tudjuk őrizni!

Beregszász, 2018. december 8.

 

Forrás:

KISZÓ/Dunda György

Post Author: KISZó