Az egység visz előre

A kárpátaljai kisebbségek az elmúlt évben sok megpróbáltatáson estek át. Az atrocitások mellett a vallási vitákból sem volt hiány. Erről és a jövő évi tervekről, többek között a Kisebbségi Tanács megalakításáról beszél a Kárpátaljai Megyei Állami Közigazgatás nemzetiségi és vallásügyi főosztályának vezetője.

– Az országban kizárólag Kárpátalján sikerült önálló főosztállyá alakítani a nemzetiségi és vallásügyi kérdésekkel foglalkozó részleget. Mi tartozik a hatáskörükbe?

– 2017 februárjától vezetem ezt az osztályt – kezdi beszélgetésünket Rezes József. – Amikor idejöttem, alosztályként működött. Az volt az elsődleges célom, hogy fellendítsük a csoport munkáját. Ebben támogatásra leltem a magyar képviselőknél és a kormányzónál is.

Még az év augusztusában főosztállyá minősítették az egységet. Ez valóban egyedülálló.

Általában a művelődési főosztályba tagolódik be. Hozzánk tartoznak a nemzetiségi, illetve az egyházi struktúrákkal kapcsolatos kérdések. Viszont az ukrán törvények szerint az állam nem avatkozik bele ez utóbbiba, ezért mi is csupán az egyházi közösségek bejegyzését, azok alapszabályzatának elfogadását végezzük. Például tavaly, az adótörvény miatt, hoztak egy új jogszabályt, miszerint minden egyes egyházi közösség alapszabályzatába be kellett iktatni azt, hogy non-profit szervezetek. Ezt mind az 1724-nek meg kellett tenni, és nekünk be kellett regisztrálni.

– Ha már az egyháznál tartunk. Kiket érint az új, egységes Ukrán Pravoszláv Egyház létrejötte?

– Ez kényes kérdés. Ukrajnában az ortodoxok három csoportra voltak oszthatóak december 15-ig: a moszkvai patriarchátushoz tartozó ukrán pravoszláv egyház tagjai, a kijevi patriarchátushoz tartozók, és a harmadik irány, az ukrán autokefál, azaz önálló egyház. Jókora többségben vannak a moszkvaihoz tartozó hívek, ugyanis

Kárpátalján az 1724 egyházközségből 630 az övék, 24 autokefál, 54 pedig a kijevihez tartozik.

Most ez a két utóbbi egyesült, és ebből lett az egységes Ukrán Pravoszláv Egyház, amit végre elismernek, és amibe megpróbálják „átterelni” a híveket.

– Milyen események tarkították még az egyház életét?

– Tavaly júliusban sikerült megalapítani az Ökumenikus Egyházi Tanácsot Kárpátalján, ami független az államtól.

Benne minden felekezet képviselteti magát. Ez azért volt fontos, mert eddig nem létezett olyan testület, amely egységesen képviselte volna az egyházak érdekeit. Az egység nagyon fontos, és mi támogattuk ezt. Most februárban meg is rendezzük az első imareggelit itt, a közigazgatási hivatalban, amit hagyománnyá kívánunk tenni. 2018-ban sikerült elektronikus formában feltöltenünk a közigazgatási hivatal web-oldalára a Kárpátaljai Egyházközösségek Jegyzékét, ahol mindenki számára elérhetővé tettük az egyházközösségek számával, alakulásával kapcsolatos településekre lebontott adatait.

Ezt a kezdeményezést folytatva az idén még nagyobb fába vágtuk a fejszénket –

szeretnénk létrehozni egy interaktív térképet is, ahol ugyancsak településekre lebontva fel lesznek tüntetve a templomok is.

– Folyik az egyházi birtokok visszaadása is.

– Amikor Kárpátalját a Szovjetunióhoz csatolták, és hozzáláttak az államosításhoz, rengeteg vagyont elkoboztak az egyháztól is. Ezek visszaszolgáltatásával csak 1991-ben történt előrelépés.

Jelenleg 466 görög katolikus (ebből 33 magyar), 117 református (103 magyar) egyházközség van, s őket követi a 102 római katolikus (55 magyar).

Miután Ukrajna elnyerte függetlenségét, elindult az egykor egyházi tulajdont képező, a szovjet hatalom által elkobzott ingatlanok visszaszolgáltatása az egyházaknak. Ez a folyamat a mai napig tart, viszont elég sok utánajárással, bürokratikus intézkedéssel jár. 1991 és 2019 között a római katolikusoknak 62 templomot szolgáltattak vissza, s ők ez idő alatt 22 újat építettek. A reformátusok 98 templom felett kaptak újra tulajdonjogot, amelyek közül 14-et az utóbbi egy év folyamán sikerült visszaszolgáltatnunk. Ezenkívül 19 új objektumot építettek.

Részemről igyekszem minden tőlem telhető segítséget megadni minden felekezetnek ahhoz, hogy birtokukba kapják az egykoron elkobzott ingatlanjaikat.

– Milyen évet könyvelhetett el a kisebbség?

– Kezdjük a romákkal. A 2001-es népszámlálási adatok szerint 14 ezren vannak Kárpátalján. Ez a szám erősen alábecsült, ezt mindenki tudja. Különböző nemzetközi szervezetek felmérései alapján tavaly már 58 ezren voltak, én ennél is többre tenném a számukat. A megyében közel 30, hivatalosan bejegyzett, a roma érdekképviselettel foglalkozó szervezet van. Sok támogatást kapnak, ingyenes jogsegélyszolgálat, humanitárius segélyek, iskola-előkészítő programok formájában. A megyei tanácstól is fokozott figyelemben részesülnek. Csak itt ünneplik meg a nemzetközi roma napot áprilisban, jazzfesztiválokat szerveznek, különböző rendezvények lebonyolításában segítjük őket, besegítünk a nyilvántartás elvégzésében, igyekszünk javítani a körülményeiken. Tavaly kirívó eset volt a romák elleni lembergi támadás. Mi elsőként reagáltunk rá. Flashmobokkal, nyilatkozatokkal, tüntetésekkel hívtuk fel erre a rettenetes cselekedetre a figyelmet.

– A magyarokat ért támadásokat hogyan kezelték?

– Nehéz időket élünk, e körülmények között kell fennmaradnunk.

Az események, amelyek felkorbácsolták a kedélyeket, nem Kárpátalján gyökereztek. Az oktatási törvény elfogadása után, szembe menve Kijev álláspontjával, számos alkalommal védtük az itteniek érdekeit. Hangoztattuk, hogy nem minden úgy van, ahogy ott fenn látják. Ennek egyik példájaként említeném azt az esetet is , amikor 2017-ben még csak épp napirendre tűzték a nyelvtörvény-tervezetet, a főosztály rögtön reagált, és a közigazgatási hivatalban egy kerekasztal-beszélgetésen tárgyaltuk a lehetséges lépéseket, és nyilvánítottuk ki tiltakozásunkat.

Úgy vélem, ha nem lenne olyan kormányzónk, mint amilyen van, és én nem magyarként ülnék itt, akkor másként lettek volna közreadva a vélemények. Mi amolyan ütköző zóna voltunk a két oldal között,

valakik, akik vállalták a közvetítő szerepét, és kicsit csitították a hullámokat. Idén jön még egy menet a nyelvtörvény miatt. Első olvasatban már elfogadták, de a parlament házelnöke azt ígérte, februárban újra napirendre tűzi.

– Mi lehet a megoldás?

– Csakis egységesen lehet fellépni. Másokat is magunk mellé kell állítani. Ez évben szeretnénk folytatni az ifjúsági szervezetek támogatását, és azon vagyunk, hogy minél jobban fellendítsük a működésüket.

Előreláthatólag még ebben az évben megalakítjuk a Kárpátaljai Kisebbségi Tanácsot.

A testület tanácsadói szervként működne a főosztály mellett. A folyamatos képviselet elengedhetetlen. Ezzel biztosítva lenne a magyar érdekképviselet is, még akkor is, ha már a főosztály élén nem magyar anyanyelvű vezető lenne. A cél, hogy megőrizzük a békét.

Simon Rita

Forrás:

KISZó

Post Author: KISZó