Elpusztíthatatlan a kárpátaljai magyar alkotóerő

A Kárpátaljai Népfőiskolai Egyesület és a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház közös szervezésében került bemutatásra az Időfonal című színpadi produkció Beregszászban. Az előadást Vidnyánszky Attila rendezte, projektigazgató Molnár Eleonóra, a Kárpátaljai Népfőiskolai Egyesület elnöke, a színészek Hrivnák Tünde divattervező ruháit viselték.

Az előadás előtt Molnár Eleonóra köszöntötte a megjelenteket, közöttük díszvendégüket, Kövér Lászlót, a magyar Országgyűlés elnökét. Elmondta, a kárpátaljai magyarság tagjai olyan különleges értékteremtő tevékenységet folytatnak, amely nemcsak Kárpátalján, a Kárpát-medencében, de a nagyvilágban is a figyelem felkeltésére alkalmas. – Ma este egy új műfaj születésének a pillanatait élhetjük meg itt, közösen, ugyanis egy olyan színpadi produkciót szeretnénk bemutatni, amely műfaji határokat feszeget. Nem színházi előadás, nem divatbemutató, hanem egy olyan különleges művészi teljesítmény, amely bemutatja magyar nemzetünk múltját, hagyományait, s minden eszköze annak, hogy a kárpátaljai népművészetnek társadalmi rangot szerezzen. A mai előadásnak a legfontosabb üzenete az, hogy az értékeink állandóak, de folyamatosan megújulásra kényszerülnek – magyarázta a projektigazgató.

– Ma a kárpátaljai magyar alkotóerő előtt tisztelgünk, azt az alkotóerőt ünnepeljük, amely elpusztíthatatlan, mert szellemi gyökérzetével mélyen fonódik a szülőföldbe, a magyar kultúrába – hangsúlyozta ünnepi beszédében Kövér László. Kiemelte, a magyar a legsúlyosabb történelmi helyzetekben is megmaradt, és egymásból erőt merítve mindig talpra állt itt, a Kárpát-medencében. Így volt ez a múltban, és így lesz a jövőben is. Elmondta, hagyományaink kapaszkodót, biztonságot nyújtanak, életet, és mi, magyarok mindig az életet választjuk. – Nem azok lesznek a 21. század győztesei, akiknek erősebbek a rakétáik, hanem azok, akiknek erősebb az identitásuk, ugyanis az emberi identitás és az alkotóerő a legfontosabb versenyképességi tényezőnek fog bizonyulni az előttünk álló időkben. Az elmúlt években Közép-Európában meghonosodni látszik egy olyan reménykeltő identitásszemlélet, s a nyomában kialakuló állami együttműködésre való képesség, amelyet mi, magyarok jó szívvel ajánlhatunk Európa nyugati és keleti részének egyaránt, különös tekintettel a nemzetépítés útjára lépett ukrán szomszédainknak – hangsúlyozta a politikus.

A magyar Országgyűlés elnöke hozzátette, az egyetlen járható út a biztonság, a stabilitás, a regionális béke, a fejlődés és jólét útja, ezen az úton várják Ukrajnát is.

Végül a beregi szőttest és a nagydobronyi keresztszemest méltatta, amiket most egy új kollekció megszületéséhez hívtak segítségül.

Kövér László a média azon kérdésére, miért tartotta fontosnak a rendezvényt, a következőket mondta: – A mai est azt bizonyította számunkra, hogy a kárpátaljai magyarság identitását nyilván őrizni kell, de szerencsére nem sokat kell erősíteni, mert erős az magától is. Csak annyiban kell megtámogatni, hogy

érezzék az itteniek, akik ragaszkodnak szülőföldjükhöz, hogy figyelnek rájuk, hogy nem kell ahhoz innen elmenniük, hogy emberhez méltó életet élhessenek. A magyar állam ehhez a maga módján igyekszik minden segítséget megadni.

Az előadás hatalmas sikert aratott, úgy a színészek alakítása, mint a divattervező ruhakölteményei. A darab megszületéséről ki más beszélhetett volna, mint Vidnyánszky Attila. A rendező a Kárpáti Igaz Szónak elmondta, nem is igazán tudja, műfajilag hova sorolható az előadás, hiszen első alkalommal rendezett ilyesmit. – Ruhakollekció köré nem szerveztem még előadást, kísérlet volt, és persze izgulás, hogy működik-e. Most már örömmel tapasztaljuk, hogy működött. Abból próbáltam kiindulni, amiből a ruhák is kiindulnak. Itt olyan kollekcióról van szó, ahol beregi szőttesek, illetve dobronyi hímzések motívumai vannak abszolút mai kisestélyi, nagyestélyi ruhákon. Arra a következtetésre jutottam, hogy ez valahol ugyanaz, amit mi csinálunk, a létező dolgaink, kincseink újraértelmezése, széles rétegekbe való kivitele. A mi színházunk filozófiája nagyon közel áll ehhez a gondolkodásmódhoz, így megfogalmazódott, hogy induljunk el a kezdetektől, fussunk végig kicsit a történelmünkön, de úgy, hogy közben lecövekelünk, leföldeljük ezt a mába, ezért vannak a ma hangulatát, a ma szorongásait, a ma fájdalmait és a ma örömeit ábrázoló, megfogalmazó versek.

Hegedűs Csilla

Forrás:

KISZó

Post Author: KISZó