Mennyire toleráljuk az elesetteket?

Februárban méltatják a betegek világnapját, amit 1993 óta II. János Pál pápa kezdeményezésére tartanak annak emlékére, hogy Lourdes-ban ezen a napon jelent meg Szűz Mária a 14 éves Bernadette Soubirous-nak, majd február 15-én a sziklabarlangban csodatevő forrás fakadt. Célja, hogy „Isten egész népe kellő figyelmet szenteljen a betegeknek, illetve segítse elő a szenvedés megértését.” Vajon napjainkban mennyire elkötelezettek a betegekkel szemben embertársaik, s azok, akiknek tulajdonképpen ez lenne a dolguk? – kérdezte a KISZó Mihajlec Gréta családorvost, a Kárpátaljai Magyar Egészségügyi Dolgozók Társaságának tagját.

– Az egészségügyi dolgozóktól jogosan várjuk el a megértést, a segítséget és a támogatást. Ám valljuk be, a páciensek sokszor mégis – tisztelet a kivételnek – csupán rideg, számító magatartást tapasztalnak.

– Embere válogatja, ki mennyire tartja be a hippokratészi esküt, melyben benne foglaltatik többek között a betegek emberi méltóságának és jogainak tiszteletben tartása, a szakmához méltó magatartás. Nyilván az lenne az ideális, hogy aki hivatásául választja az elesettek szolgálatát, be is tartsa vállalását, ám az orvos is csak ember, teli hibákkal, gyarlóságokkal. Hogy sokan időnap előtt kiégnek, abban nagy szerepe van a szférában tapasztalható túlterheltségnek, fejetlenségnek, az alacsony anyagi juttatásoknak, a medicinát sem kímélő gazdasági nehézségeknek. Ezekhez most még az átalakítások révén kialakult bizonytalanság is hozzájárul. Bár tudom, ez nem lehet mentség.

– A világnap célja, hogy az egészséges emberek figyelmét ráirányítsa a betegekre. De vajon elég erre egyetlen nap?

– Nyilvánvalóan nem.

Már gyermekkortól nevelni kell arra, hogy segítsük, toleráljuk az elesetteket, a gyengéket, az ideiglenesen vagy egy életen át korlátozott képességgel élőket.

A világnapon hangsúlyozott szerepet kap a karitatív szolgálat szükségessége, a támogatás fontossága, emlékeztetik a társadalom egészséges tagjait arra, hogy a betegeknek ugyanolyan joguk van az élethez, az emberi méltósághoz, mint nekik.

– A számos téren tapasztalható kilátástalanság mennyiben változtat az emberek mentális állapotán?

– A folyamatos stressz, elégedetlenség, reménytelenség, boldogtalanság kapcsán teljesen lemerül az emberek immunrendszere, emiatt sokkal könnyebben betegednek meg, s nehezebben veszik fel a harcot a kórokozókkal szemben.

– Minden beteghez türelem, megértés kell. Mégis, kik azok, akik fokozott figyelmet kívánnak?

– Amíg egészségesek vagyunk, úgy gondoljuk, ez örökké így marad, holott tudatosítanunk kell, hogy

a betegség bárkit utolérhet.

Nem ismer társadalmi, gazdasági, etnikai vagy földrajzi határokat, a leghíresebb személyiségek is áldozatul eshetnek. A környezeti ártalmak, a rohanó életmód miatt szinte nincs egészséges személy. Különösen kiszolgáltatott helyzetben vannak a gyerekek, a fogyatékkal élők és az onkológiai betegek, akik segítség nélkül nem képesek ellátni magukat, irányítani cselekedeteiket, emberhez méltó életet élni. Próbáljunk meg érzékenyebben viszonyulni hozzájuk, úgy, ahogy hasonló helyzetben mi is elvárnánk.

Magyar Tímea

Forrás:

KISZó

Post Author: KISZó