A Nagyságos Fejedelemre emlékeztek

A tárogató hangjára gyülekeztek Salánkon a fiatalabb és idősebb „kurucok”, hogy megemlékezzenek a 308 évvel ezelőtti itt tartott országgyűlésről. Az ünnepélyes megemlékezést és emlékkonferenciát Aljohin Viktor polgármester nyitotta meg. Beszédében aláhúzta, csak a múltra emlékezve építhetjük közös jövőnket. Salánk első embere ugyanakkor örömteli bejelentést is tett, hiszen a 2019-es Rákóczi-emlékév keretein belül, dr. Grezsa István védnöksége alatt Salánkon Szabadság Emlékparkká bővül a községi tanács előtt álló tér és 56-os emlékmű.

II. Rákóczi Ferenc szobránál Rezes Károly megyei képviselő, az UMDSZ elnökségi tagja is elhelyezte a kegyelet virágait

Szilágyi Mátyás beregszászi főkonzul aláhúzta a ma már közismert tényt: a Rákóczi szabadságharc nem bukott el, hiszen az országot kitépte a feudális kötöttségek mocsarából, olyan pályára állította, melynek végén a modern polgári társadalom ígérete várta a magyarokat.

A protokolláris köszöntőket követően Salánk apraja-nagyja kis műsorral kedveskedett a megjelenteknek. Ezt követően konferencia keretében idézték meg Rákóczi korát.

Dr. Tamás Edit sárospataki történész a Rákóczi család felemelkedését ecsetelte. Elemezte, „a két pogány”, vagyis a török és német közé szorult magyarság nemzetmentő harcait, melyek során vitéz, ámde megalkudni is képes államférfiak kellettek ahhoz, hogy Mátyás és a Jagellók öröksége modernebb formában újjászülethessen.

Dr. Mészáros Kálmán, a Hadtörténeti Múzeum kutatója az utolsó országgyűlés – pontosabban „válságtanácskozás” katonai-stratégiai hátterét ismertette. Kitért Károlyi Sándor generális szerepére aki a szatmári békével kihozta a helyzetből mindazt, amit ki lehetett hozni, és elismerően szólt a labanc hadak magyar vezetőjéről, Pálffy Jánosról, aki az idegen zsoldosok után legalább hajlandó volt tárgyaló partnernek tekinteni a kurucokra.

Részletezte, hogy a nagymajtényi síkon történt fegyverletétel sokkal inkább volt kompromisszumos béke, semmint a szabadságharc eltiprása, és ebben bizony Rákóczinak, mint európai közszereplőnek, még az emigrációban is komoly szerepe volt.

A megemlékezés záróakkordjaként a megjelent társadalmi szervezetek és diplomáciai testületek képviselői a kegyelet koszorúit helyezték el II. Rákóczi Ferenc szobránál.

Matúz István

Forrás:

KISZó

Post Author: KISZó