Egy kötet valóság

A magyar széppróza napja alkalmából Shrek Tímea Halott föld ez című novelláskötetének bemutatására Magyarország Beregszászi Konzulátusának Gulácsy Lajos termében került sor. A fiatal író novellái amellett, hogy életszagúak és felkavaróak, szociográfiai mélységűek is. A szerzővel Csordás László, a Kovács Vilmos Irodalmi Társaság (KVIT) elnöke beszélgetett.

– Ez az első könyvem, hála az Előretolt helyőrség íróakadémiának, ahová két évvel ezelőtt felvételt nyertem mint pályakezdő hallgató. Az íróakadémiának a kiadója is ugyanilyen néven fut Budapesten, ott látott napvilágot a kötet ez év elején – avatott be a részletekbe a szerző.

– Miről szól a könyv?

– A kötetet szerkesztőmmel, Nagy Koppány Zsolttal két ciklusra osztottuk. Az első a Kék sál címet kapta, ebben olyan novellák találhatóak, amelyek a munkahelyemhez fűződnek. Én sok évig a Beregszászi 7. Számú Általános Iskolában dolgoztam tanárként és szervező pedagógusként. Tehát az elsőben a roma gyerekek élettörténeteit vetettem papírra. A második ciklusban pedig családtörténeti novellák olvashatók, amelyekben nem csupán én vagyok a főszereplő, hanem a felmenőim is: nagyszüleim, édesanyám, édesapám. Szociografikus novellák ezek, melyek a valóságra épülnek, nagyon kevés benne a kitaláció.

– Igen fiatal vagy még a szakmában, szerinted nagy előrelépés a könyv megjelenése?

– Egy pályakezdő számára az első kötet nagyon fontos, hiszen ez után derül ki, hogy megmarad-e a pályán, vagy sem. Én erre a kötetre már igen régen készültem, és sok segítséget is kaptam hozzá úgy az irodalmi társaságtól, mint az íróakadémián, ahol hihetetlenül jó oktatóim vannak. Úgy gondolom, az első kötet mindenkinek egyfajta állomás. Itt derül ki, hogy tovább megy-e, vagy egy egyszeri alkalom volt. Én folytatni szeretném az írást, mert ebben érzem otthon magam.

– A könyv címe igencsak elgondolkodtató, talán egy picit pesszimista…

– A Rózsák című utolsó előtti novellában olvasható a mondat, hogy halott föld ez… A halott föld jelen esetben a temető, viszont ott sem csak halál van, ameddig a hozzátartozók gondozzák a sírokat, ameddig friss virágok vannak a vázákban. E Kárpátalja is ilyen − folyamatos az elvándorlás, rengetegen dolgoznak külföldön, fiatalság szinte nincs is. De ameddig még van, aki gondozza a hazát, a szülőföldet, addig ez sem lesz halott. A cím valóban pesszimista. Többféle variáció volt, de emellett döntöttünk. Maga a könyv sem egy jó hangulatú olvasmány, nem humoros történetek vannak benne, hanem olyanok, melyek a valóságból táplálkoznak.

– Vidámabb hangulatú könyvet is olvashatunk majd tőled?

– Többfelé olvastam, és én magam is azt vallom, hogy jól megírni csak azt lehet, ami fáj. Persze ez nem azt jelenti, hogy pesszimista lennék, épp ellenkezőleg. Próbálkoztam ilyen hangulatú írásokkal is, de egyszerűen még nem tudom, hogyan kell ezt megírni. A közeljövőben meséskönyvet szeretnék kiadni, ami régi álmom. Jelenleg ezen dolgozom. Ez természetesen vidám hangulatú lesz, hiszen gyerekeknek szól.

Hegedűs Csilla

Forrás:

KISZó

Post Author: KISZó