Maskarások búcsúztatták a telet Szőlősgyulán

A farsangi bolondozások évszázadok óta szerves részét képezték az ugocsai hagyományoknak. Még a sokat szidott szocializmus „tilt-tűr-támogat” rendszerében is „támogat” besorolást kapott ez a vallási-egyházi felhangokat csak nyomokban tartalmazó hagyomány, ám az elmúlt esztendőkben valami miatt a fiatalság elkezdett megfeledkezni a farsang farkán tartott maszkos mulatságokról.

Így volt ez az amúgy igencsak hagyománytisztelő Szőlősgyulán is, ahol viszont nemrégiben a Pro Cultura Ugocsa alapítvány a Bethlen Gábor Alappal karöltve úgy határozott, új lendületet ad a népi vigasságnak. A Pro Cultura Ugocsa és a Bethlen Alap együttműködésének ugyanis bevallott célja az ugocsai hagyományok és népszokások olyatén feltámasztása, hogy azok

ne holmi „kötelezően letudandó kört” jelentsenek, hanem az ugocsaiak tényleg spontán érezzék jól magukat, miközben szinte észrevétlenül épülnek vissza a mindennapi életbe a közösségmegtartó és formáló rendezvények.

Ilyen céllal rendezték meg tavasszal az Öreg-Akliban megtartott Eperfesztivált, ezt célozta ősszel a Tiszapéterfalvai Halászléfőző Verseny és ilyen megfontolásokból született meg a farsang végi karneválozás, „maszkoskodás” felelevenítése Szőlősgyulán.

A helyi általános iskola és a nevetlenfalui művészeti iskola dolgozói összefogtak hát a két alapítvánnyal, és a régi „batyusbálok” mintájára mindenki hozta, amije van. Az alapítványok a szövetanyagot és a „varrodai hozzávalót” biztosították, a nevezett tanintézmények dolgozói meg az apukákkal-anyukákkal karöltve a kreativitást és a kétkezi munkát. Ennek okán aztán az elmúlt vasárnap nem lehetett csodálkozni rajta, hogy a szőlősgyulai kultúrházat boszorkányok és tündérek, hős lovagok és a Micimackó Tigrise, kalózkapitányok és Hupikék Törpikék vették birtokba.

A hatalmas érdeklődés kísérte összejövetelen a résztvevők először Rezes Károlyt, a megyei tanács képviselőjét, az ugocsai hagyományőrző rendezvények egyik életre hívóját köszöntötték.

Majd a nevetlenfalui művészeti iskola tanári karának „hölgykórusa” mutatta meg hogyan kell magyar nótára mulatni. Ezután megjelentek a színpadon az est főszereplői – a gyerekek. Superman-tól a moszkvai „Bolsoj” néha két ballábas balettkarán át, Jack Sparrow-ig tiszteletét tette szinte mindenki, no de amikor a fiatalok a mára legendás „gyulai bolondesküvőt” vitték színre, az mindent vitt. Mindezek okán pedig csak egyféleképpen búcsúzhatunk a szőlősgyulai maskarásoktól: jövőre, veletek, ugyanitt.

Matúz István

Forrás:

KISZó

Post Author: KISZó