A sokoldalú gömb

Kárpátalján 9 Petőfi-ösztöndíjas tevékenykedik. Sorozatunkban hétről hétre megismerhetnek egyet, aki nemcsak a programról és az itt végzett munkájáról, hanem személyes tapasztalatairól, elképzeléseiről is mesél.

Lelkiismeretes, precíz, nagy a munkabíró képessége és kiváló memóriával rendelkezik. Techet Gábor elvárások helyett ötletekkel és nagy lelkesedéssel jött Kárpátaljára. Sokoldalú és energikus, egy biztos: nem szobacserkész. Arra a kérdésemre, tervezi-e, hogy még visszajön Kárpátaljára, határozott igen a válasza.

– Franciaországból érkeztél Kárpátaljára tavalyelőtt.

– Régóta gondolkodtam, hogy kimegyek a franciaországi kis faluba, Taizébe önkénteskedni, mivel előtte már kétszer is jártam ott – meséli a magyar fővárosból származó harminchárom éves fiatalember. – 29 évesen egy ott töltött hét után végleg eldöntöttem, megpróbálom.

Fél évre köteleztem el magam a nemzetközi ökumenikus szerzetesközösséghez, végül egy bő év lett belőle.

A községben alig száz ember él, ám nyaranta közel 6000 fiatal fordul ott meg. A világ minden tájáról voltak volontőrök. A taizéi lelkület nagyon tetszett, és ott akartam lenni, ahol ezt mindennap megélik. Templomba járó, hívő katolikus ember vagyok, de ez mégis más, és ez az, ami vonzott. Miután hazajöttem, álláskeresésbe kezdtem, ám érkezett egy email, amiben a Petőfi programra hívták fel a figyelmemet.

Megpályáztam, és ráhagytam az égiekre.

Sikerült, és mivel Kárpátalján volt szükség a segítségre, ide kerültem. Korábban még sosem jártam itt, holott a családfám szétágazik a Kárpát-medencében. Dédnagyapám testvére például Beregszászban volt fotós.

– Végül is mit hagytál magad mögött?

– A franciaországi utam is szépen alakult ki, mivel épp előtte a munkáltatóm bejelentette: nem tudja meghosszabbítani a szerződésemet. Ezt is egy jelnek vettem. Építőmérnöknek tanultam a Budapesti Műszaki Egyetemen. Egy cégnél dolgoztam építőmérnökként, nagyon élveztem, a cserkészethez is passzolt, a környezettudatosságra neveléssel volt kapcsolatban. Mégsem éreztem az igazinak, ezért váltottam.

Valaki egyszer azt mondta, olyan sokoldalú vagyok, mint egy gömb.

– Tehát cserkészkedsz is.

– Huszonhárom éve vagyok a Magyar Cserkészszövetség tagja. A cserkészinduló az első dalaim között volt, még nagyapámtól tanultam. Ez a tevékenység végigkísérte az életemet. Elvégeztem egy segédtisztképző tábort is. A cserkészet életforma.

Tapasztaltam, hogy ez jó, ezért próbálom másoknak is továbbadni. Kárpátalján is bekapcsolódtam a cserkészmozgalomba.

– Mit ad ez az életforma a gyerekeknek?

– Közösséget, tartást, irányokat az életben. Alapelveink közé tartozik az, hogy másokon segítsünk, fontos az Istennel való kapcsolat és a természetközeliség. Egyes multicégek tanfolyamokra küldik az embereiket annak érdekében, hogy elsajátítsanak olyan kompetenciákat, amelyeket

nálunk ezt úgy 14 évesen megélik a táborokban.

Önfegyelem, a tekintély kivívása, értelmes feladatok kiosztása és még sorolhatnám, mi mindenre ad rálátást a cserkészet.

– Fő „őrhelyed” Munkács és Beregszász, viszont Csaptól Viskig az egész vidéket bejárod. Mi a feladatod?

– A vidéken a cserkészetet is érinti a vezetőhiány. Megcsappant a gimnazista korosztály és a fiatal felnőttek is elvándoroltak. Az én munkám az, hogy a kárpátaljai cserkészcsapatokat mentoráljam, segítsem a vezetőket, nyomon kövessem a heti őrsi foglalkozásokat, programokat szervezzek. Emellett fotózok, videózok is az eseményeken.

Nagyon komplex a munkám, néha nehéz megfogni, mire is koncentrálok leginkább.

Nagyon figyelmesen kell rendezgetnem a naptáramat, mert hétvégén nem tudok elmenni egyszerre hat településre, ezért örülök, ha valakikkel hétközben is találkozhatok. Munkácson kéthetente tartunk ökumenikus imaórákat, ami szerintem nagyon fontos. Úgy érzem, nem tudok nagy tetteket felmutatni, talán épp azért, mert sok helyen foglalkozok sok mindennel. Nem mindig látványos, amit teszek, de hosszútávon van eredménye. Óriási élmény, amikor olyat tanítok a gyerekeknek, amivel boldog mosolyt csalok az arcukra.

Sok olyan elismerést kapok, hogy „mi lenne velünk, ha te nem lennél…”.

Az is erőt ad a munkámhoz, hogy hiszem, nem véletlenül vagyok itt, illetve tudom, akad feladat bőven, ezért csinálni kell.

– Mikor érezted, hogy beilleszkedtél?

– Még hivatalosan nem kezdtem meg az ösztöndíjas hónapjaimat, de egy tábortűznél a mondandómba két magyar szó közzé váratlanul beékeltem a „prikol” szót, amin

úgy nevettek, hogy azt mondták: már igazi kárpátaljai vagyok.

– Milyen rejtett képességeid vannak?

– Amikor a fapadosok megjelentek Európában, rákattantam a repülésre. Már több mint száz úton vagyok túl, 5-15 eurós jegyekkel. A Szentföldön voltam a legmesszebb. Biciklizek, zenélek. Vettem egy gitárt is, azon most tanulok játszani. Hegedülök, furulyázok, valamint a zongorán bármilyen dallamot lepötyögök. A fotózás, tördelés és a videódokumentálás is a kedvenceim közé tartozik. A főzésben is örömemet lelem, házi és erdei konyhában is.

– Vicces cserkészsztori?

– Az egyik nemzetközi cserkész dzsemborin színpadra ugrottunk és eljátszottuk a táborindulót, csak egy kicsit más stílusban. Ezt fel is tettük a youtube-ra, nagy nézettséget ért el.

Ezen felbuzdulva az Alma együttes Ma van a szülinapom zenéjét is „átdolgoztuk”, amivel másfél milliós nézettséget értünk el.

Az is érdekes volt, amikor egyszer elöntötte a patak a tábort, és mi a fára költöztünk. Ágyakat építettünk magunknak, két és fél méter magasban. A csodájára járt mindenki.

Simon Rita

 

Mi az a PSP?

A Petőfi Sándor Program a Kárpát-medence szórványmagyarságát segítő projekt, amit Magyarország Nemzetpolitikai Államtitkársága indított 2015 tavaszán. A PSP az egykori monarchia területére terjed ki, beleértve Ukrajnát is. A program alapvető célja, hogy a szórványterületeken fogyásban lévő magyarság identitását megerősítse, s ezáltal elkezdődjön a közösségi hálózatok kiépítése. Első körben lassítsa, hosszú távon megállítsa és visszafordítsa a magyarság számarányának csökkenését. Kitűzött cél még a határon túli magyarság és az anyaországi magyarok közti kapcsolatok erősítése, a szórványközösségek magyar azonosságtudatának megszilárdítása.

Forrás:

KISZó

Post Author: KISZó