„A kárpátaljai festőművészet ott kezdődik, ahol a lélek a tájra eszmél”

Erfán Ferenc hatvanadik születésnapja alkalmából megrendezett kiállításán nyíregyházi tévések is forgattak. A Borisz Kuzmával készített interjúban a riporter feltette a kérdést: mennyire zavaró, nem túl nagy teher e Erfán Ferenc számára, hogy Boksay József unokája. Az Ukrán Nemzeti Képzőművészeti Szövetség kárpátaljai szervezetének elnöke határozottan állította, az ünnepelt már rég rátalált saját „ecsetére”. Művészetét egyéni látásmód, formavilág jellemzi.

Sok pályatárs, tisztelő, a képzőművészet iránt érdeklődő jelenlétében hangzottak el az alkotót méltató szavak. Borisz Kuzma mellett üdvözölte a művészt Bohdan Andrijiv, Ungvár polgármestere, Molnár Ildikó, a megyei közigazgatás művelődési főosztályának helyettes vezetője, Vaszil Huszti, az Ukrán Nemzeti Írószövetség kárpátaljai szervezetének elnöke, Soltész István, a pályatárs, Mankovits Tamás, a barát…

Az életút…

Erfán Ferenc1959. január 28-án született Ungváron. Tanulmányait az Ungvári Iparművészeti Szakiskolában, a kijevi Tarasz Sevcsenko Képzőművészeti Szakközépiskolában és a Lembergi Képző- és Iparművészeti Főiskolán (jelenleg Művészeti Akadémia) végezte.

1985-től vesz részt kiállításokon. Alapító tagja és állandó kiállítója a Kárpátaljai Magyar Képző- és Iparművészek Révész Imre Társaságának (RIT).

2005-ben megválasztották a Magyar Művészeti Akadémia tagjává.

2009 óta az ungvári Boksay József Megyei Szépművészeti Múzeum igazgatója.

Az alkotás

„Korai tájképei és portréi nagyapja, Boksay József és Erdélyi Béla által megteremtett kárpátaljai festőiskola hagyományainak szellemében születtek. Hamarosan rálelt egyéni formanyelvére. Festői stílusára naturalista ábrázolási elv, a konkrét témát visszaadó impresszionista és a posztimpresszionista alkotásmód a jellemző.

Harmonikus egységben felvitt színek, a jól megválasztott szemszögből való ábrázolás és a jól szerkesztett kompozíció határozzák meg műveit.

Témától függetlenül, alkotásainak élénk színvilága elárulja bravúros színérzékét. A fény, a szín, a harmónia a legfontosabb festészeti elv a számára. Amely inkább – a művész megfogalmazása szerint, „lepuhítja”, lágyítja a kép összhatását.

Tájképein érződik a látott táj hangulatának, szépségének a visszaadása. Képeit szemlélve, az ő tájképfestészetének mottójául is idézhetnénk Aba József művészettörténész szavait:

„A kárpátaljai festőművészet ott kezdődik, ahol a lélek a tájra eszmél”.

Oldott, széles ecsetkezeléssel, némi expresszív könnyedséggel megfestett portréi a késő nagybányai stílus mai továbbviteleként tűnnek fel. Kiváló portréfestő: a képein a személy karakterének a hű, lélekkel teli megragadása tükröződik”– írta a művészről Szabó Lilla PhD művészettörténész.

A lélek eszmélése

A szépművészeti múzeum termeinek falain sorjázó festmények alkotta szín-, forma- és gondolatkavalkád hív, gyere, barangolj, ismerd meg a tájban a művész lelkét.
Aki megteheti, menjen el, vállalkozzon a kalandra.

Horváth Sándor

Fuchs Andrea felvételei

Forrás:

KISZó

Post Author: KISZó