Rákóczi emlékezete Kárpátalján

Magyarország Országgyűlése 2018. november 27-én II. Rákóczi Ferenc erdélyi fejedelemmé történő megválasztásának 315. évfordulója alkalmából a 2019-es esztendőt Rákóczi emlékévvé nyilvánította. Ehhez kapcsolódva a Kárpátaljai Magyar Művelődési Intézet (KMMI) és a Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közössége (MÉKK) szervezésében az Írók a pulpituson program keretében Rákóczi emlékezete Kárpátalján címmel a Nagyságos Fejedelem születése alkalmából filmvetítéssel, könyvbemutatóval egybekötött programokat valósított meg több magyarságintézményben.

Az emlékév eseménysorozata két részből állt: a Rákóczi turulmadara című monda- és legendagyűjtemény bemutatója (összeállítók: dr. Dupka György és dr. Zubánics László történész), illetve Kovács Sándor helytörténész, útikönyvszerző, fotográfus Rákóczi-emlékek Kárpátalján című vetített képes, filmbejátszásokkal illusztrált előadása a Vezérlő Fejedelem emlékezetéről és kárpátaljai emlékhelyeiről. A két program keretében sor került az Együtt/2019.1. számának bemutatójára is.

A Rákóczi emlékezete Kárpátalján című program elindítására a Beregszászi Járási Központi Könyvtárban került sor.

A házigazdák nevében Varga Éva, a könyvtár igazgatója köszöntötte a résztvevőket, moderátor Dupka György volt. A MÉKK elnöke kifejtette, örömmel vesznek ők is részt az emlékév méltatásában. Részletesen bemutatta a legendagyűjteményt, melynek címlapján annak a Rákóczi-lovasszobornak a makettjét láthatjuk, melyet májusban avatnak a Vérke-parti városban az egykori megyeháza előtt.

– A legtöbb monda és legenda a ruszinság, és a helyi magyarság körében Kárpátalján keletkezett Rákócziról. Ez azt igazolja, hogy a Nagyságos Fejedelem belegyökerezett a nép emlékezetébe – hangsúlyozta Dupka György.

         Szilágyi Mátyás, a beregszászi magyar külképviselet főkonzulja örömmel nyugtázta, hogy a Rákóczi-emlékévet Kárpátalja is láthatóan magáénak érzi.

– Ebben az évben számos eseményre kerül még sor, hiszen 315 esztendővel ezelőtt választották Erdély fejedelmévé II. Rákóczi Ferencet. Ez lényeges évforduló, ezért szeretnénk a Magyar Országgyűlés határozata alapján méltó módon emléket állítani ennek az egész Kárpát-medence területén.

Kovács Sándor vetítéssel fűszerezett felszólalása érdekes és tanulságos volt, átfogó képet mutatott a fejedelemről. Majd kérdésre válaszolva elmondta, a három kárpátaljai vonatkozású könyvéből 100–100 példányt átadott a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetségnek (KMPSZ), hogy juttassák el a magyar iskolákba. A Máramarosi bércek között című könyvből a szerző 2015-ben a saját költségén vásárolt meg 100 példányt a kiadótól, a Bús düledékeiden címűből 2016-ban az ő szorgalmazására Budapest XVIII. kerületi önkormányzata (ahol lakik), majd a következő évben a Verecke – a honfoglalás kapuja című kötet 100 példányának megvásárlását a Nemzetpolitikai Államtitkárság finanszírozta. (Egy-egy kötet kiadói ára 4000 Ft.)

Kovács Sándorral együtt reméljük, hogy ezeket a hiánypótló ismeretterjesztő könyveket azóta hasznosan forgatják tanárok és diákok egyaránt.

A rendezvény zárásaként a beregszászi Grófudvar falán megkoszorúzták II. Rákóczi Ferenc emléktábláját. Az ungvári főkonzulátus nevében Bodnár Zsolt konzul helyezte el a megemlékezés koszorúját.

Hegedűs Csilla

Az Ungvári Nemzeti Egyetem Ukrán–Magyar Oktatási–Tudományos Intézetében is hasonló rendezvény zajlott II. Rákóczi Ferenc születésének 343. évfordulója alkalmából. A program kezdetén a jelenlévők, Buhajla Józseffel, Magyarország ungvári főkonzuljával és dr. Spenik Sándorral az UMOTI igazgatójával együtt megkoszorúzták II. Rákóczi Ferenc mellszobrát, majd részt vettek a Bercsényi Miklós Könyvtárban szervezett megemlékezésen.

Dr. Zubánics László történész, a KMMI elnöke az Intermix Kiadó gondozásában megjelent Rákóczi Turulmadara (KMMI-füzetek sorozat) című kiadványról, II. Rákóczi Ferenc történelmi szerepéről beszélt.

Dr. Dupka György gyermekkori emlékeit elevenítette fel, például azt, hogyan találkozott annak idején a Rákóczi-kultusz ugocsai emlékeivel, illetve a 70-es években hogyan kapcsolódott be a tiszaháti ballada- és mondagyűjtő mozgalomba. Kovács Sándor útikönyvíró kiadványainak néhány darabjával ajándékozta meg a könyvtárat, amit dr. Zékány Krisztina, a Magyar Filológiai Tanszék vezetője vett át.

A program Munkácson, illetve Tégláson is megvalósult.

Forrás:

KISZó

Post Author: KISZó