Kárpátaljai szülészet – amerikai mintára

Azt mondják, a boldogságot nem lehet kilóra mérni. A szülészek erre alaposan rácáfolnak, hisz ők azok, akik világszerte naponta közel 360 ezer újszülöttet vesznek elsőként kézbe, hogy bejelentsék, a szülők ennyi vagy annyi grammos legnagyobb kincse megérkezett. Talán ők a legnyugodtabb emberek. Gondoljunk csak bele, egy-egy munkanap során mennyi fájdalommal, félelemmel teli kiáltást hallanak, ők eközben mégis nyugalmat, magabiztosságot árasztanak. A Guinness Rekordok Könyve szerint a világ eddigi legidősebb szülésznője egy 90 éves perui hölgy, aki a mai napig fogadja a szülő nőket, s eddig nyolcezer baba világrahozatalánál segédkezett.

Világszerte a napokban méltatják szakmai ünnepüket a szülészek és a szülész-nőgyógyászok. Ukrajnában számuk eléri a kilencezret. Milyen kihívásokkal kell szembenézniük mostanában, kérdeztük Gerzánics Szvjatoszlav szülész-nőgyógyászt, az orvostudományok doktorát, az Ungvári Nemzeti Egyetem szülészeti-nőgyógyászati tanszékének professzorát.

– Több évnyi szakmai gyakorlat után is meghatódik még egy-egy baba érkezésekor, vagy egy idő után ez már rutinná válik?

– Lehet, hogy kiábrándító lesz, amit mondok, de a szülés hosszadalmas folyamatában mi inkább arra figyelünk, hogy minden rendben menjen. Az a feladatunk, hogy a vajúdás, a tolófájások után előbukkanjon a fej, majd utána a váll. A megadott időn belül meg kell jelennie a méhlepénynek. Romantikus érzésekre nem nagyon van időnk, inkább a folyamat egészségügyi oldalára koncentrálunk. A babát aztán a végig jelen lévő neonatológus vizsgálja meg, s egy speciális skála alapján kiértékeli az életfunkcióit.

Ukrajnában 2006 óta a szülés levezetésére, szakítva a korábbi agresszív szovjet eljárással – burokrepesztés, ha nem indult be a szülés, azonnal gyógyszerrel segítettek rá stb. – az amerikai szabványt alkalmazzuk, melynek során természetes úton, a kismama egyéni ritmusa szerint zajlik a folyamat, nem avatkozunk bele.

Az ukrán egészségügy köztudottan több sebből vérzik. A kárpátaljai szülészeti ellátás milyen gondokkal küzd napjainkban?

– Az általában észlelhető káderhiány egyelőre nem érint bennünket. A megyeszékhelyen nincs hiány sem szülészekből, sem nőgyógyászokból. Ami a műszaki feltételeket illeti, arra sem panaszkodhatunk, minden szükséges technikai feltétel adott a munkánkhoz. A baba szívhangját is korszerű digitális CT-vel rögzítjük. Azt mondhatom, hogy a szülészet terén nem maradunk el egyetlen magyarországi szülészettől sem, talán a neonatológiai ellátás műszaki része kíván még némi javítást. Nálunk az újszülött-ellátás algoritmusa kissé eltér a magyarországitól. A bérekről, az állam megbecsüléséről sokat lehetne beszélni.

Én inkább arra térnék ki, hogy a páciensek sokszor túlértékelik az orvos képességeit, gyakorlatilag mindenhatónak képzelik.

Ezzel hatalmas terhet tesznek a vállunkra, mivel tudjuk, hogy vannak olyan helyzetek, amelyekre mi sem találunk megoldást, azok nem tőlünk függnek. Megesik, hogy szinte ideálisan zajlik a baba világra segítése, aztán egyszer csak váratlanul közbejön valami, amire nem számítottunk. A páciensek viszont úgy gondolják, minden felelősség a miénk és mindent látnunk kell előre.

– A partnerszülések mennyire elterjedtek Kárpátalján, s van-e a kismamának választási lehetősége a vajúdás módjáról?

– Természetesen, a szülések túlnyomó többsége ma már az apuka jelenlétében történik, minden kismama külön szobát kap, és szabadon választhat, labdával, szülőszékkel, masszázzsal stb. könnyítse-e meg a vajúdást.

– A baba egészsége a szülők egészségének függvénye, s mint tudjuk, a felnőtt lakosság egyre betegebb. Milyen arányú a különféle veleszületett rendellenességgel világra jött babák száma?

– A prenatális szkrining – ultrahang, különféle vérvizsgálatok stb. – során a 22. hetes korig fel térképezni, milyen esetleges rendellenességei lehetnek a babának. Amennyiben olyan elváltozást találunk, mely életképtelenné teszi a babát, akkor 22 hetes korig megszakíthatjuk a várandósságot. A korszerű diagnosztikai eljárásoknak köszönhetően azonban az elváltozások többségét sikerül kiszűrni.

Ami a koraszülötteket illeti, jelenleg az 500 grammos babákat is képesek vagyunk megmenteni.

– Világjelenség, hogy sok hölgy a negyedik ikszen túl vállalkozik az anyaságra. Mit mutat a kárpátaljai gyakorlat?

– Míg korábban a 25-40 évesek szültek, mára kitolódott a korhatár, és 14-től 45-ig éves korig minden korosztály vállal gyereket. Míg előbbiek a romák köréből kerülnek ki, utóbbiak gyakran klimaxnak vélik a havi vérzés elmaradását, s meglepődnek, amikor kiderül, egy új élet van a szívük alatt.

– Mekkora a császárszülések aránya?

– Az Ungvári Városi Perinatális Központ az ungvári járási kismamákat is fogadja, s mivel egyelőre nincs megyei szülészetünk, a megyéből hozzánk küldik a problémás kismamákat is.

A kórház évi 2500 szülésre volt tervezve, ehhez képest pl. tavaly 3600 babát segítettünk világra.

Ezek valamivel több mint 30 százalékát tették ki a más járásokból jött kismamák, s elsősorban náluk kellett tervezett császármetszést alkalmazni.

– Mindmáig sokan járnak át Magyarországra szülni. Ez nem sérti az itteni orvosok szakmai hiúságát?

– Úgy vélem, egy régi sztereotípia alapján mennek a határon túlra szülni. Nem látom értelmét, ha valaki az ungvári szülészetet egy határ menti kisváros szülészetére váltja, pláne, hogy ott is számos kárpátaljai orvos dolgozik.

Magyar Tímea

Forrás:

KISZó

Post Author: KISZó