KISZó-kérdés – az emberek még bizakodóak

Az emberek jelentős többsége még bízik abban, hogy nem hajtják végre az ukrán parlament által megszavazott nyelvtörvényt – legalábbis ez derült ki a Kárpáti Igaz Szó Facebook-oldalán készített felmérésből. Az általunk megkérdezett szakértő nem ennyire optimista.

Andrij Parubij ukrán házelnök várhatóan a következő plenáris hét elején, május 14-én írhatja alá a parlament által elfogadott nyelvtörvényt, azt követően pedig Petro Porosenko hivatalban lévő elnök elé kerül a jogszabály. Múlt heti KISZó-kérdésünk ehhez kapcsolódott, azt vetettük fel, végrehajtják-e a nyelvtörvényt. Ez alkalommal 213-an mondtak véleményt. A válaszadók jelentős többsége, 81 százaléka, pontosabban 181-en még bíznak abban, hogy nem hajtják végre a törvényben megfogalmazott ajánlásokat. Mindössze 15 százalék vélekedett úgy, hogy már nincs visszaút, ha törik, ha szakad, a törvényt jogerőre emelik.

Ezúttal dr. Tóth Mihályt kerestük meg a témában, az alkotmányjogászt a törvénykezési folyamat további alakulásáról kérdeztük.

– A parlamenti ügyrendnek megfelelően, a jövő heti plenáris ülések keretében a Legfelső Tanács megvitatja a törvény elfogadásának szabályosságát vitató határozattervezetet – kezdte a szakember. – Minden jel szerint megalapozatlannak tekintik majd, ami lehetővé teszi annak a házelnök által való aláírását és azt, hogy a jogszabályt az államelnök elé terjesszék. Figyelembe véve Petro Porosenko korábbi, e kérdésben tett kijelentéseit, miután az kihirdetésre kerül, valószínűleg ő is záros határidőn belül aláírja a jogszabályt. Ezt követően a törvény részleges vagy teljes eltörlésére alkotmánybírósági döntéssel nyílhat mód. Előreláthatóan lesz erre vonatkozó kezdeményezés a szükséges számú (legalább 45 fő) parlamenti képviselő részéről. A jogszabály tartalma elegendő alapot szolgáltat egy ilyen előterjesztéshez. Másik törvény elfogadásával megszüntethető, illetve módosítható e dokumentum. Ezekben a folyamatokban és aktusokban a magyarságszervezetek mozgástere igencsak korlátozott. Például felszólíthatják (felkérhetik) az államelnököt, hogy ne írja alá a törvényt, vagy felkérhetik a parlamenti képviselőket, hogy készítsenek és nyújtsanak be alkotmányosságot vitató beadványt az Alkotmánybírósághoz.

Az alkotmányjogász kiemelte, az ukrajnai magyarok, és mindazok, akik nem értenek egyet a jogszabállyal, aláírhatják azt a civil aktivisták által megfogalmazott petíciót, mely a Legfelső Tanács honlapján érhető el.

– Negatív meglepetés számomra, hogy a már több mint egy hete élő kezdeményezéshez ez idáig kevesebb mint 2000 támogatás érkezett – az érvényességhez legalább 25 ezer szükséges –, melyek között a nevek hangzásából ítélve a magyar aláíró kevesebb mint 100 lehet – hangsúlyozta Tóth Mihály. – Nehéz megítélni ennek az okát. Lehet, hogy e hír nem jutott el az érintettekhez? Vagy ilyen kevés magyarnak van Ukrajnában internetezési lehetősége, illetve tudása? Vagy valóban azoknak van igazuk, akik azt állítják, hogy ez csak a magyar szervezetek által mesterségesen kreált téma, és a közvéleményt e probléma nem is érdekli? Hiszen csak a kérdésben egzisztenciálisan közvetlenül érintett pedagógusaink száma is több mint ezerre tehető. Az is lehet, hogy egyszerűen nem értjük ennek a jelentőségét. Azt, hogy egy petíció többszázezres – melyben tízezres nagyságrendű magyar név található – támogatottsága mekkora politikai muníciót és legitimációt jelentene mindazok számára, akik a továbbiakban korrigálni szándékoznak azon a jogi és gyakorlati helyzeten, mellyel a törvény érvénybelépésével szembesülnünk majd.

Emlékeztetőül a petíció aláírásához regisztrálni kell a Legfelső Tanács honlapján (www.rada.gov.ua). Ki kell tölteni a megfelelő adatlapot (névvel, lakcímmel, telefonszámmal), majd aktiválni azt. Ezután lehetséges a petíció elektronikus aláírása!

 

Forrás:

KISZó/Szabó Sándor

Post Author: KISZó