Ki védi meg a nemzeti parkjainkat?

Annak emlékére, hogy 1909. májusában Svédországban létrejöttek az első nemzeti parkok, az Europarc Szövetség javaslatára immár huszadik éve ebben a hónapban méltatják a létesítmények európai nemzetközi napját. Kárpátalján is több nemzeti park létesült. Milyen most ezek állapota? – kérdezte a KISZó Dmitro Tomencsukot, a megyei környezetvédelmi főosztály osztályvezető helyettesét.

– Mi a célja e jeles napnak?

– Az egész Európára kiterjedő, kampányjellegű rendezvénysorozat a nemzeti parkok és egyéb védett területek jelentőségére mutat rá, illetve igyekszik minél szélesebb társadalmi támogatást szerezni a természetvédelem ügyének.

– Megyénkben mióta vannak ilyen védett területek?

– Kárpátalján meglehetősen későn, 1989-ben indult a folyamat, mégpedig a Szinevéri Nemzeti Park létrehozásával. Ez máig a legnagyobb és a legnépszerűbb. 42 700 hektáros területen 830 növényfélét, 170 féle gerincest és 373 különböző fajtájú gerinctelen élőlényt tartunk számon a viperától a barnamedvéig. Tíz évvel később létesült az Ung-vidéki Nemzeti Park. A mintegy 39 ezer hektáros területen található a világörökség részévé vált 3000 hektáros bükkerdő, mely több száz ritkaságszámba menő növény és 354 állatfaj otthona. Közülük 20 szerepel a legveszélyeztetettebb európai fajok között. Az Ilosvai járásban 2009-ben létesítették a 6101 hektáron fekvő Elvarázsolt Táj Nemzeti Parkot. E viszonylag kis térségben mintegy 1500 féle, zömében ritkaságszámba menő élőlény honos. Az utóbbi a megyének, az előző kettő közvetlen Kijevnek van alárendelve.

– Nem jelent gondot, hogy nem ugyanaz a terület gazdája?

– Mi semmi rosszat nem látunk abban, hogy ezek a védett térségek más felügyelet alá tartoznak. Az anyagi támogatást, ami tulajdonostól függetlenül egyre kevesebb, az állam adja. A tényleges gazdálkodás e területeken viszont a helybéliek feladata. Ám kétségtelen: tanulni kell még a természettel való harmonikus együttélést.

– A nemzeti parkok kedvelt turistacélpontok, ám ennek vannak negatív hatásai is, mint például a rengeteg hátrahagyott szemét.

– Ez az egész megyében, sőt már az államhatárokon is átnyúló égető probléma. Azokon a helyeken, ahol sok turista, kiránduló fordul meg, még az utak állapotánál is elrettentőbb a helyzet. Részben ők maguk szemetelnek, de a helybéliek is előszeretettel alakítanak ki illegális hulladéktárolókat abban bízva, hogy áradáskor a folyók úgyis eltakarítják a szemétdombokat. Az ilyen hozzáálláson nagyon nehéz változtatni.

– Tervezik-e újabb nemzeti parkok kialakítását?

– Nem. A meglévőket szeretnénk jelentős mértékben bővíteni. Ám ez sem megy simán, sok akadályba ütközünk.

Balogh Csaba

Forrás:

KISZó

Post Author: KISZó