Mit befolyásol az EU?

Május 9-én ünneplik az Európa-napot, az európai béke és egység ünnepét. Ezen a napon a történelmi jelentőségű Schuman-nyilatkozat évfordulóját méltatjuk. Robert Schuman francia külügyminiszter 1950. május 9-én Párizsban olyan új politikai és gazdasági együttműködést vázolt fel, amely lehetetlenné teszi a háborút a kontinens országai között. Vajon milyen beleszólása van az EU-nak az ukrajnai ügyekbe? – kérdezte a KISZó Dolinai Zsuzsanna jogászt, az Ungvári Nemzeti Egyetem Ukrán–Magyar Oktatási–Tudományos Intézet Magyar Történelem és Európai Integráció Tanszékének oktatóját.

– Milyen kapcsolat van az EU és Ukrajna között?

– Az EU a jogállamiság elvén alapul, ami azt jelenti, hogy valamennyi uniós intézkedés alapjául az EU-s szerződések szolgálnak, amelyeket minden tagállam – önkéntesen és demokratikusan – jóváhagyott. A közös kül- és biztonságpolitikát is e céllal hozták létre, hogy a tagállamok összehangolják külpolitikai tevékenységüket, ugyanakkor megőrizzék szuverenitásukat, közös nyilatkozatokat, álláspontokat és stratégiákat fogadjanak el. Ukrajna nem tagja az EU-nak, azonban társulási megállapodás van hatályban 2017. szeptember 1-től. Adott esetben ez a politikai viszonyok elmélyítését, a gazdasági kapcsolatok megerősítését és a közös értékek tiszteletét jelenti. Illetve még megemlíthetjük az interregionális és határon átnyúló együttműködést, amellyel a határokon átnyúló mechanizmusok összehangolása a cél.

– Miért olyan óvatos az EU a kisebbségi kérdésekben?

– A nemzeti kisebbségi jogok tekintetében az Európai Uniónak nincsenek általános érvényű és jogilag kötelező normái. Jelenleg az Európai Unió 24 hivatalos nyelvet tart számon, ezen kívül mintegy 60 regionális és/vagy kisebbségi nyelvet. Több mint 300 különböző őshonos nemzeti kisebbség él Európában, ami azt jelenti, hogy minden hetedik európai polgár valamely őshonos nemzeti kisebbséghez tartozik, illetve beszél egy regionális vagy kisebbségi nyelvet. Az Európai Unió a fentebb említett okokból adódóan nagyon óvatos a nemzeti kisebbségek védelme tekintetében. Állíthatnánk azt is, hogy nincs általános kisebbségvédelmi szabályozása. Az figyelhető meg, hogy együttműködik e kérdésben az ENSZ-szel, az Európa Tanáccsal, az EBESZ-szel vagy akár a Velencei Bizottsággal. Maga az Unió nemzeti kisebbségeket érintő szabályozását a nemzetközi szakirodalom soft law-nak nevezi, ami nem kötelező erejű jogvédelmi eszköz. Az EU-s intézmények közül az Európai Parlament a legaktívabb a kisebbségvédelem területén, a legtöbb határozatuk e témában a kisebbségi nyelvhasználtra, illetve a kisebbségvédelemre irányul. 2018 februárjában az Európai Parlament elfogadta „A kisebbségek védelme és hátrányos megkülönböztetésük tiltása az EU tagállamaiban” c. állásfoglalást. Fel lehet hozni még példának a Minority SafePack európai polgári kezdeményezést is, amely célja nem más, mint hogy az Európai Unió növelje a nemzeti és nyelvi kisebbségekhez tartozó személyek védelmét és támogassa az Unió kulturális és nyelvi sokszínűségét.

– Várhatunk-e még nyomásgyakorlást a részükről az ukrajnai oktatási és nyelvtörvény miatt?

– Információim szerint jelenleg az Európai Unió várja, hogy Ukrajna megküldje azt a törvényszöveget, amelyet Ukrajna Legfelső Tanácsa 2019. április 25-én fogadott el az ukrán, mint államnyelv funkcionálásának biztosításáról. Több felkérés is történt az EU részéről, hogy a tervezett nyelvtörvényt, mielőtt hatályos lesz, küldjék el a Velencei Bizottság számára felülvizsgálásra. (Az interjú készítése után nem sokkal Petro Porosenko már alá is írta a nyelvtörvényt – a szerző)

Simon Rita

Forrás:

KISZó

Post Author: KISZó