Egy talpalatnyi föld – avagy ez a harc lesz a végső???

A tisztelt olvasó talán még emlékszik rá, hogy úgy 2 esztendeje mekkora felháborodást váltott ki Verbőcön a Megyei Kataszteri Hivatal döntése, miszerint a település az önkormányzati tulajdonban lévő földterületekből több mint 53 hektárt köteles biztosítani az ATO-s veteránok jutalmazásához. A gyanús körülmények (némelyik jövendőbeli verbőci „birtokos” még csak nem is Kárpátalján él) lapunkban történt megszellőztetése akkor hatásosnak bizonyult. Mi több, az „ATO-s földek” körüli visszaélések gyanúja akkoriban még az SZBU munkatársait is nyomozásra késztette. A témát annak rendje és módja szerint – jegelték, senki nem kívánta a továbbiakban megrövidíteni a verbőciek legelőjét.

Az elnökválasztás és a küszöbönálló parlamenti választások előtt viszont valakiknek hirtelen ismét sürgős lett a verbőci földek kisajátítása.

– A Megyei Kataszteri Hivatal május 7-én újra döntést hozott arról, – mesélte Enyedi Tibor helyi geodéta –, hogy kisajátítanak 53,1645 hektárnyi földterületet (ebből 38 hektár ATO-s veteránoknak juttatandó 15 ha pedig értékesítésre kerül) a település földalapjából. A rendelkezést május 18-án megkaptuk, de az „ATO-birtoknak” kinézett legelő most sem kívánjuk átadni.

– Mivel indokolják a település döntését?

– Egyrészt a kinézett terület a település legelője. Verbőcön jelenleg – noha a lakosság fiatalabb rétege egyre inkább elvándorol a külföldi jobb kereseti lehetőségek miatt – több mint 200 tehén és jelentős kecske-állomány van. Ez az állatállomány a legkiszolgáltatottabb, nyugdíjas réteg mindennapi megélhetésében játszik fontos szerepet, takarmányozásuk pedig a legelő megcsonkítása miatt igen kérdésessé válik. Ezenkívül több mint 20 igásló is „szolgálatot teljesít” Verbőcön, és azt is jól tudjuk, hogy a lovaknak külön legelőterületet kell biztosítani.

A lábasjószág takarmányozása a lehető legsanyarúbb életkörülmények között élők számára létfontosságú, de van itt más is…

– Nevezetesen?…

– A Verbőcön birtokhoz juttatni kívánt ATO-veteránok között egy helyi lakos található. Rajta kívül jóformán ugocsai sincs a lajstromban. A Munkácsi és az Ungvári járásban lakókat akarnak itt földhöz juttatni, mondván, hogy azok majd milyen jól kiegészítik zsoldjukat ebből a 2 hektáros birtokból. Aki ért a földműveléshez, vagy csak valamelyes fogalma van a mezőgazdaságról, beláthatja, hogy 90-100 kilométerről vagy egy másik megyéből (az „újbirtokosok” között még Kárpátalján kívüli lakcímmel rendelkezők is vannak) bajosan lehet gazdálkodni. No, de visszatérnék az Ukrán Fegyveres Erőknél tiszti rangban szolgáló földinkre, aki ma is a frontvonalon szolgál. A barátunk példának okáért önként mondott le a neki juttatandó földterületről, mert nemcsak ukrán hazafinak, hanem verbőci patriótának is tartja magát, aki nem kívánja tovább nehezíteni falubelijei amúgy sem egyszerű megélhetését.

– A fentieket még azzal szeretném kiegészíteni – vette át a szót Zelik János polgármester –, hogy mindeddig érvényben volt Kárpátalján Moszkal kormányzó rendelkezése mi szerint az úgynevezett ATO-s földigényeket a veterán lakcímjéhez legközelebbi területen kell kielégíteni. Magyarán minden veterán ott kapjon földet ahol él. Amennyiben pedig ez nem lehetséges (pl. városi lakos vagy lakhelyén fizikai okok miatt nem mérhető ki neki a föld), akkor a lehető legközelebbi település határában. Érdekes módon Moszkal lemondásával szinte egyidejűleg „indult be” a megyei földhivatal és valami miatt még az új parlament felállása előtt el akarják végezni ezeket a földkiméréseket.

Elgondolkodtató az is, hogy 2017-ben a megyei földhivatal részéről azzal „boldogítottak” bennünket, hogy járuljunk hozzá a már említett területen a művelési ág megváltoztatásához.

Ahhoz, hogy legelő helyet ott szőlészet létesüljön, és a terület kertészeti besorolást kapjon. Persze ezt a felvetést is elutasítottuk. Nem lehet nem észrevenni, hogy a politikai hatalomátadás Ukrajnára mindig is jellemző zűrzavarában valaki(k) számára komoly előnnyel járhat ez a verbőci földkimérés. Ugyanis a vehemencia, amivel a kérdéshez a földhivatal ennek a nyomorult 53 hektárnak a mindenáron történő elidegenítéséhez hozzáállt, nem enged mást sejtetni. Ugyanakkor szeretném leszögezni, hogy mi továbbra sem kívánunk – a helyi, nehéz helyzetben lévő lakosság kárára – ehhez asszisztálni.

Ha kell – márpedig úgy tűnik, kell –, akár bíróságra visszük ennek az alig több mint 53 hektárnak a sorsát.

Felkerestük a megyei földhivatalt, hogy megismerjük az illetékes hatóság álláspontját, és szakmai érveit a verbőciek számára érthetően fájó földkiméréssel kapcsolatban.

Szvitlana Melnyicsuk, az Ukrán Állami Kataszteri Hivatal megyei kirendeltségének vezetője a Kárpátaljai Megyei Állami Közigazgatás ungvári épületének második szintjén található irodájában fogadott. Meg sem lepődött, amikor megtudta jövetelünk célját, hozzátette, a téma nem ismeretlen számára.

– Rögtön az elején leszögezném, állami tulajdonban lévő mezőgazdasági hasznosítású területről van szó, amely felett az ukrán Földkódex 122. cikkelyének értelmében az Ukrán Állami Kataszteri Hivatal rendelkezik. Tehát mi nem vettünk el semmit a településtől és az ott élőktől.

A polgármesteri hivatal valóban kezdeményezte a terület legelőnek való hasznosítását, ám csak azután, miután a hivatal az érintett földterület fölött rendelkezett.

Vagyis több mint 25 éve, Ukrajna függetlenné válása óta erre a földterületre nem tartott igényt senki, azután jutott eszébe az önkormányzatnak, hogy hasznosítaná a földrészt, miután a megyei földhivatal döntött a terület racionális felhasználásáról – fogalmazott a főosztályvezető.

Arra a kérdésünkre, hogy mi a helyzet azzal az állítólagos Moszkal-rendelkezéssel, mely szerint az úgynevezett ATO-s földigényeket a veterán lakhelyéhez legközelebbi területen kell kielégíteni, Szvitlana Melnyicsuk azt válaszolta ilyen rendelkezés nincs, nem is lehet, ugyanis az alkotmány és az ukrán Földkódex kimondja, hogy földigénylés nem köthető lakhelyhez, mindenki ott igényelhet földet, ahol akar.

Viszont az ATO-sok esetében a földkiutalási szándékot előre kell jelezni a földterület helye szerint illetékes települési önkormányzatnak.

– Ez úgy működik, hogy az ATO-s veterán hozzánk fordul földigényével, melyek többnyire egy kiválasztott földterületről szólnak. Az Ukrán Állami Kataszteri Hivatal 2012-ben leltárba vette az földterületeket, amely nyilvános és mindenki számára elérhető a hivatal honlapján. A hozzánk beérkezett igényeket mi továbbítjuk a regionális, esetünkben a nagyszőlősi járási földhivatalhoz, ahol feldolgozzák azokat. Miután tisztázódik az adott terület jogviszonya, miniszterelnöki rendelet alapján informatív jellegű levelet küldünk az illetékes polgármesteri hivatalnak, ugyanis az önkormányzat tudta nélkül nem születhet ilyen döntés. A képviselői testület természetesen megfelelő indoklással megvétózhatja a földterület kiutalását, ez a Földkódex 118. cikkelye 7. bekezdésének értelmében érvényes területrendezési terv, vagy a földterület hasznosításáról szóló rendelet lehet – világosított fel a szakember.

Szvitlana Melnyicsuk kizártnak tartja, hogy a helyi önkormányzatot ne tájékoztatták volna a földkimérésekről.

A hivatalnok elmondta, azért is értetlenül áll a polgármesteri hivatal ilyen heves tiltakozása előtt, mivel a bérleti jog elnyeréséből származó pénzösszeg 100 százalékban a helyi költségvetést gazdagítja majd.

A Kataszteri Hivatal mindössze közvetítőként vesz részt a földárverésben, ami állítása szerint teljesen tiszta és nyílt, így nem lehet szó ügyeskedésről.

– Az öt ATO-veterán mellett öt tiszapéterfalvai lakos kap földet itt, akik a saját településük határában nem jutottak parcellához. Farmerekről van szó, akik mezőgazdasággal foglalkoznak. Ami a legelőt illeti, egy másik területet jelölünk ki e célra – jelentette ki a főosztályvezető.

Matúz István, Szabó Sándor

Forrás:
KISZó

Post Author: KISZó